Jézus megtalálta őt Június 24.
János 9,35: „Meghallotta Jézus, hogy kiközösítették, és amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: Hiszel te az Emberfiában?” (RÚF)
JÁNOS 9,35
Istent keresni egy dolog, az viszont egészen más, ha Isten keres téged. Jézus megkereste ezt az embert, amikor mások elhagyták. Jézus elfogadása többet ér mindennél, amit ez a világ kínál. Ez az, ami képessé teszi a hívőt arra, hogy kitartson, sőt örvendezzen az üldöztetések közepette.
Amikor bőséges a szenvedésünk Krisztusban, akkor Krisztus vigasztalása sokkal bőségesebb. Figyeld meg, hogy Jézus nem kereste ennek az embernek a szüleit, akik noha tudták az igazságot, nem voltak hajlandók megosztani, mert féltek az üldöztetéstől. (Jn 9,22) A képmutató írástudók és farizeusok társaságát választották, és pontosan ezt kapták.
Jóllehet a hívő megváltást nyert és megszabadult számos megpróbáltatástól, amely a bűn erejének a következménye, mégis arra hívattunk, hogy részesüljünk abban, amit a Szentírás Krisztus szenvedéseinek nevez. (2Kor 1,5; Kol 1,24) Ezek a szenvedések azonban nem betegséget és szegénységet jelentenek, mint ahogy azt néhány vallásos tanítás sugallja. Ezeket a megpróbáltatásokat az Ige a szenvedésekben való közösségként mutatja be, amellyel a hívő azért szembesül, mert Isten akaratát cselekszi. Tehát ezek olyan szenvedések, amelyeket a Krisztus iránti hűség idéz elő.
Az igazság miatti üldöztetést nem feddhetjük meg. (2Tim 3,12) Nem szabad elfelejtenünk, hogy ha istenfélő életet élünk, azt szenvedés fogja követni. Péter apostol emlékeztet bennünket, hogy hitünknek ezek a próbái dicséretet, tisztességet és dicsőséget fognak eredményezni Jézus Krisztus megjelenésekor. (1Pét 1,7) Ha egyedül Őrá nézünk, Jézus vigasztalása, ereje, segítsége és szeretete kész túláradni minden megpróbáltatásban, amellyel szembekerülünk. (Zsid 12,2)