2011. Áprilisi Hírlevél – Az Evangélium ereje: a kegyelem

Az Evangélium ereje: a kegyelem

Kedves Barátaink!

A világon sok keresztény még sohasem hallotta az igaz Evangéliumot. Ők úgy vélik, a kereszténység nem más, mint különféle előírások összessége, mely más vallások szabályrendszereit a keresztény “szabad és nem szabad”-okkal helyettesíti. Abban a hitben élnek, hogy ki kell érdemelniük, hogy a mennybe jussanak, valamint, hogy folyamatosan erejük legjava szerint, jótettek által nyerik el  a megváltás ajándékait. Ez nem az igaz evangélium.

Ha azzal a hittel fogadod el Jézust Megváltódnak, hogy ezentúl egy csomó szabályhoz kell tartanod magad, vagy hogy lecseréled az eddigieket egy másik adag előírásra, akkor ez nem az örömhír. Miért? Mert ekkor még mindig a teljesítményedtől függsz. És kezeskedem afelől, hogy az ördög mindig azon lesz, hogy tudd, a teljesítményed nem elég jó, sem megfelelő. Ő a testvérek vádlója (Jel. 12,10)

Ami az Örömhírt “szinte-túl-jó-ahhoz-hogy-igaz-legyen hír”-ré teszi az abban az igazságban rejlik, hogy Isten elfogadott bennünket azáltal, amit Jézus értünk tett. Isten kegyelmének megnyilatkozása átvezet téged a teljesítmény központú gondolkodásmódból az Istenre való teljes ráhagyatkozásra és bizalomra. A megváltás Isten hűségéről szól, nem pedig a mienkről! Ez az alap ahhoz, hogy Istennel egy szoros kapcsolatot tudjunk fenntartani és, hogy képesek legyünk a megváltás ajándékait elfogadni, befogadni.

A Rómaiakhoz írt levél 1, 16-17 verseiben a következőt olvashatjuk:
“Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de görögnek is, mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: “Az igaz ember pedig hitből fog élni.”
A Rómaiakhoz írt levél arról beszél nekünk, hogy az Evangélium Istennek az ereje, amely Isten életét termi az emberben. Mindemellett az Evangélium szó mára egy olyan vallási kifejezéssé vált, amely elvesztette jelentését. Sokan az “Evangélium” szó hallatán mindazon dolgokra következtetnek, amely a vallással, különösképpen  a kereszténységgel kapcsolatos. De az “Evangélium” szó szerint azt jelenti, hogy “jó üzenet” vagy “jó hír”.

A görög euaggelion szó, amelyet az Újszövetség hetvennégy versében “evangélium”-nak fordítottak (a magyar nyelv átvette ezt a szót a görögből, míg az angol a “gospel” szót használja – a ford.), olyannyira ritkán használatos volt abban az időben, hogy mindösszesen kétszer találkozunk vele a Biblián kívüli írásokban. Mindennek az az oka, hogy ez a szó nem egyszerűen csak “jó hír”-t jelentett, hanem valójában körülírta, hogy “szinte-túl-jó-ahhoz-hogy-igaz-legyen hír”.

A “keresztény kultúrából” manapság sokan a következőkkel azonosítják az Evangéliumot : “Bűnös vagy. Ha nem tartasz bűnbánatot, akkor a pokolra jutsz.” Az az igazág, hogy ezek valós állítások. Van mennyország és van pokol, van Isten és létezik az ördög is, valamint tényleg a pokolra jutsz, ha nem tartasz bűnbánatot és nem fogadod el a megváltást, de mindamellett, hogy ezen állítások igazak, mégsem ez a “jó hír”. Ez nem “az Evangélium”!

Ráadásul mindez teljesen ellentétes azzal, amiről Pál apostol tanított. A Rómaiakhoz írt levél 2. fejezet 4. versében azt olvassuk, hogy Isten jósága az, amely bűnbánatra vezet bennünket, nem pedig az ítélkezés vagy a kárhoztatás. Ez az, amiről Pál beszélt, és ez a “jó hír”.

Az Evangélium egyenesen Isten kegyelméhez kapcsolódik. Ez az egyetlen módja , hogy a bűneink bocsánatot nyerjenek. Ez az út nem a mi szent életünkkel, sem pedig a mi munkánkkal nincs kikövezve. Isten nem a “jó” embereket választotta ki és váltotta meg; Ő az istentelent, a bűnöst teszi igazzá (megváltását terjeszti felé) (Róm. 4,5)

A fenti kijelentés a vallásos emberek számára sok problémát okoz. Azt mondják: “Várj egy kicsit! Én hiszem, hogy ezt vagy azt meg kell tenned azért, hogy szent legyél.” Vallás – hamis vallás, emberi elképzelések – Istennel és az Ő áldásaival kapcsolatos tanítások, ezek mind a mi saját jóságunk és munkánk eredményei.

A vallásos tanítók azt mondják, “A mi egyházunkhoz kell tartoznod. Be kell fizetned a tizedet, olvasnod kell a Bibliát és többet kell imádkoznod, hogy csak néhányat említsek. Aztán, ha mindezen dolgokat helyesen megteszed, Isten elfogad téged.” Ez egy anti-Evangélium! Ez Isten kegyelmének “jó hír”-e ellen van, mivel a megváltás terhét a te hátadra rakja – és ezt nem bírod el. Senki sem válthatja meg önmagát!

Ez alapvetően a hamis “Evangélium”, amelyet manapság a vallás prédikál. Talán beszélnek az egy igaz Istenről és használnak olyan kifejezéseket, mint “az Isten: Atya”. Talán megemlítik, hogy Jézus a világ Megváltója, aki meghalt a bűneinkért.  De a magvát, a velejét tekintve ez egy másik “Evangélium” – amely egyáltalán nem is örömhír . (Gal. 1,7)

Az Evangélium nem csak a megváltásban való hitet jelenti, hanem mindazon eszközök megértését, amelyek által ez a megváltás elérhetővé válik. A “ha jól cselekszel és jót teszel, akkor szent leszel” hír nem az igaz Evangélium. Figyeld meg, mit mond Pál a legelső, szolgálóknak rendezett konferencián tartott beszédében Efezusban:
“De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.” (ApCsel 20,24)

Pál talán így fogalmazhatott volna másképp: “Az Evangélium tanúja vagyok – amely Isten kegyelmének jó híre.” Az “Evangélium” és a “kegyelem” szavak olyan kifejezések, amelyek felcserélhetőek. A jó hír – vagy Evangélium – az Isten kegyelme.

Sőt a “üdvösség” szót is félreértelmezik. Az evangéliumi keresztények azt mondják, hogy a üdvösség egy egyszer megtörtént esemény, egy tapasztalat, amikor a bűneid megbocsáttatnak. Ez igaz; van egy pillanat, amikor a halálból az életre jutsz, de ez nem minden, ami történik. Ez így a szónak nem a teljes meghatározása. Az üdvösség nem korlátozható a kezdeti újjászületési tapasztalattá.

Az üdvösség mindaz, amelyet Jézus a bűnhődésével megszerzett számunkra. A görög sozo, amiből a “megváltott, megmentett” szót fordították, többet jelent, mint pusztán a bűnök megbocsátása; jelenti továbbá a gyógyítást, megszabadítást és a jólétet. Ez egy olyan szó, amely összefoglalja mindazt, amit Jézus a halálával, temetésével és feltámadásával nyújtott számunkra.

A Jakab levél 5,14-15 elevenen és színesen jeleníti meg számunkra azt, hogy az üdvösség magában foglalja mind a gyógyítást mind pedig a bűnök megbocsátását:
“És a hitből fakadó imádság megszabadítja [sozo]a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer.” (zárójel tőlem)

Az üdvösség nem más, mint egy számos előnyt tartalmazó ajándékcsomag, és mindez Isten kegyelmének és nem a mi munkánknak az eredménye. Ugyanakkor a Sátán folymatosan megpróbál becsapni minket. Ő az, aki kétkedővé tesz bennünket afelől, hogy Isten az Ő képességeit az érdekünkben akarja használni, és szerencsétlenségünkre az egyház gyakran megerősíti ezt a gondolatot.

Többször tapasztaltam, hogy hívő keresztények sorban állnak imát kérni azzal, hogy: “Miért nem gyógyulok meg? Böjtöltem, imádkoztam és tanulmányoztam az Igét. Fizetem a tizedet és gyülekezetbe járok. Megteszek minden tőlem telhetőt. Mit kíván még Isten?” Amikor ilyeneket hallok, ők maguk adják meg számomra a választ a kérdésükre. Nem arra mutatnak, amit Jézus tett; arra mutatnak, amit ők maguk tettek, és ez mindig kudarchoz vezet.

A legtöbben úgy hiszik, hogy Isten a teljesítményük arányában működik/mozog az életükben. Ez volt az a hibás gondolkodás, amivel Pál is foglakozott a Rómaiakhoz írt levelében. Amikor Pál azt mondja, hogy “Nem szégyellem az Evangéliumot!” akkor ezzel azt mondja, hogy “Nem szégyellek beszélni Isten jóságáról, kegyelméről és irgalmáról. Az Úr szeret bennünket, függetlenül attól, hogy kik vagyunk és mit teszünk.” Na, ez tényleg “ jó hír!”

A vallásosak Pál idejében azt gondolták, hogy ez borzasztó. Úgy hitték, hogy mindaz, amit az apostol tanít eretnekség. Az embereknek fel kellett ismerniük Istent és kapcsolódni Hozzá azon az alapon, hogy milyen nyomorúságosak is ők valójában. Isten nem volt elégedett velük, sem azzal, amit cselekedtek. Csak férgeknek tekintette őket. Ismerősen hangzik?

A dolgok felszínét nézve ez egy alázatos helyzetnek tűnik. Valójában azonban ez a hozzáállás az istenkapcsolatot az “én”-re összpontosítja. “Nézd, mit tettem az Úrért, milyen szent vagyok, és mennyire megtagadtam önmagam.” Ez igazából egy nagyon én-központú, önhitt módja az Isten keresésnek, amely soha nem hoz gyümölcsöt az életedben.

A vallás arra törekszik, hogy az emberek legyenek tudatában annak, hogy bűnösek, és a pokol felé tartanak. Az igazság az, hogy az emberek ezzel már tisztában vannak.

Rómaiakhoz írt levél 1, 18-19:
[nem elfogja érni hanem már elérte és eléri] az égből az embereknek minden istentelenségét és gonoszságát, akik az igazságot elnyomják igazságtalansággal. 1 Ami ugyanis megtudható az Istenről, az világos előttük, maga Isten tette [múlt idő]számukra nyilvánvalóvá.

Isten haragja már ösztönösen minden ember belsejében megnyilvánult. Minden egyén magában hordozza Isten haragjának ismeretét, amely az emberben levő istentelenség és gonoszság ellen van. Így amikor valaki azon tűnődik, hogy “ha csak Isten jóságáról beszélek az embereknek, vajon mitől válik számukra érthetővé, hogy megváltásra szoruló bűnösök?” Pál válasz az, hogy az emberek tudják már ezt. . Mindenki tudja a szívében, hogy nem jó, hanem megváltásra szoruló bűnös.. A lényeg az, hogy nem kell bombázni és ostromolni az embereket azzal, hogy bűnösök; szívük mélyén már úgyis tudják. Persze ahhoz, hogy rezonáljon a szívük minderre, és jól érvelj,  szükséges időt szánni mindezek elmondására, de ez ne kárhoztatással és a vallásoskodó helyes és helytelen dolgokra való korlátozással történjen. Pál azt mondja: “Ez nem a helyes megközelítés.”

Az az Evangélium – a “szinte-túl-jó-ahhoz-hogy-igaz-legyen hír”, hogy Isten már gondoskodott, intézkedett megoldásról. Ez számunkra a megváltás, kegyelem által, amely képessé teszi és felhatalmazza az embert, hogy elfogadja bűnei megbocsátását, testének gyógyulását, a Sátán elnyomásától való megszabadulását és így tovább. Nekünk nem az a feladatunk, hogy az embereket meggyőzzük bűnös létükről, hanem hogy megmutassuk a kifelé vezető utat. Ez az Örömhír!

Beteg vagy? A gyógyulás ereje az Evangéliumban van! Anyagi fellendülésre van szükséged? A jólét ereje az Evangéliumban van! Démoni befolyás alatt vagy, vagy szeretnél megszabadulni a depressziótól, önközpontúságodtól vagy valami mástól? A szabadulás ereje az Evangéliumban van! Az Evangélium Isten ereje! Ez szinte túl jó ahhoz, hogy igaz legyen!

Már megjelent magyarul is “Kegyelem – az evangélium ereje” című könyvem! A könyv hangoskönyv formában (MP3) is megrendelhető.

A 23 részes magyar nyelvű tanítás sorozatom jelenleg a PAX TV –n megtekinthető, ezzel azonos DVD sorozat már szolgálatunknál előjegyezhető !

Azt gondolom, ez a kiadvány gyökeresen változtatja meg az emberek felfogását arról, hogy Isten hogyan viszonyul hozzánk. Pál apostolnak az Evangélium kegyelméről írt remekművének, a Rómaiakhoz írt levelének egyfajta összegzése, vázlata ez. Az én életem megváltoztatta, hiszem, hogy a tiedet is képes átalakítani!

Ha szeretnél kiadványainkból rendelni, látogass el honlapunkra (www.awme.hu), hívd segélyvonalunkat  a  36 96 604 122 vagy 36 30 474 9631 számon vagy küldj email-t a hungary@awme.net címre.

Köszönjük, hogy velünk vagy az igazi Evangéliumban hirdetésében, amely Isten erejét fedi fel az emberi szívekben szerte a világon! Ebben a munkában neked is nagy szereped van!

Szeretünk téged
Andrew és Jamie