2013. márciusi hírlevél – Apostolok Cselekedetei 29. rész

AJ_tie

Drága Barátom!

Az Apostolok Cselekedetei 29-ben ezt olvassuk: “És egy karamojai embert látott, aki ezt mondta neki: ‘Gyere ide, segíts nekünk.’ Azonnal azon az igyekezeten voltunk, hogy Karamojába jussunk, biztosra véve, hogy az Úr hívott minket, hogy hirdessük nekik az Evangéliumot.”

Akik esetleg nem tudjátok, az Apostolok Cselekedetei csak 28 részből áll. Tehát az előző bekezdést nem találod meg a Bibliádban. De a 28. résszel nem fejeződik be az Apostolok Cselekedetei. Folyamatosan írjuk ma is az életünkkel. És én hiszem, hogy ugyanolyan elhívásom van Karamojába, mint Pálnak volt Macedóniába az Ap.Csel.16:9-10-ben. Engedd meg, hogy megmagyarázzam.

Az 1990-es évek elején elkezdtem támogatni egy misszionáriust, aki Ugandában szolgált. Ez ahhoz vezetett, hogy hallgatóink missziós utakra kezdtek menni Ugandába, míg végül számosan közülük oda is költöztek. Egyik diplomásunk, Leland Shores, a Tanítványság Evangélium kurzusunk segítségével elkezdte 800 pásztor képzését, akik aztán körülbelül 150 ezer embert tanítottak tovább a gyülekezeteikben. A Tanítványság Evangélium második hulláma 2000 pásztort, gyülekezeteikben pedig összesen 500 ezer főt tett tanítvánnyá. Ma már a harmadik, negyedik, ötödik, stb., tanítványság-generációnál tartunk.

2004-ben elkezdtem a Lighthouse televízión műsort sugározni az ugandai Kampalából. Egy jó barátom, Bob Nichols pásztor, Forth Worth, Texasból vette meg ezt a tv adót, és Uganda lakosságának feléhez elérő eszközzé tette. Ez egy 50000 wattos tv adó, amely egy olyan tv toronyról sugároz, amit még a kínai kommunisták állítottak fel Idi Aminnak, hogy arról hirdethesse propagandáját. Én azon az adón közvetítem az Evangéliumi Igazságot naponta kétszer, már vagy nyolc éve.

Szintén 2004-ben nyitottunk egy könyvesboltot Kampala belvárosában, a legforgalmasabb útkereszteződésnél. Valószínűleg 10 ezer ember halad el ott naponta. Hetente átlagosan 25 ember dönt az Úr mellett, és még többen vannak, akikért imádkozunk, és Szent Szellemmel megkeresztelkedtek ez évek alatt. Hatalmas eszköz ez.

Leland megnyitotta az ugandai Andrew Wommack Szolgálati irodát és a Charis Bibliaiskolát is. Első évfolyamunkban 141 hallgató volt. Sajnos 2011 végén be kellett zárnunk az iskolát Leland halála miatt. De az Úr most új vezetőket támasztott, és újra megnyitottuk iskolánkat január végén 150 hallgatóval.

Azt akarom ezzel mondani, hogy Ugandában gyökereink vannak, és véglegesen vagyunk ott. Találkozásunk alkalmával Museveni elnök elmondta, hogy mi különbözünk a többi amerikai szolgalattól, akik országába jönnek: hatalmas összejöveteleket tartanak, aztán elmennek; amíg mi itt állomásozunk, ami szeretetünkről és ez emberek felé való elkötelezettségünkről tanúskodik. Komoly befektetésünk van Ugandában.

Karamojai elhívásom

2012. októberében Kampalában szolgáltam, és segítettem a bibliaiskola újraindításában. Azután elutaztam Uganda észak-keleti részébe egy Francis nevű pásztorral. Francis pásztor Uganda dél-nyugati részéből való, és első tanítvány-csoportunkban tanult. A nyakán levő halálos tumortól csodálatosan meggyógyult – műtét vagy gyógyszerek nélkül. Személyesen már több, mint 300 embert tett tanítvánnyá, akik közül néhányan láttak halottat feltámadni szolgálatukban. Négy évig naponta támogattam Francis pásztort radióadásában, amiben Tanitványság Evangélium kurzusunkat tanítja. Ezreket ér el.

Karamoja távoli, elszigetelt vidék. Sok éven át borzalmas harcok folytak itt, és alapjában véve semmilyen törvény nem létezett. Amíg, csak néhány évvel ezelőtt az ugandai kormány be nem küldött katonákat, az emberek egymást ölték jószágtolvajlások miatt. Még most is katonai kísérettel mehettünk csak be erre a területre, de azért ma már viszonylag biztonságos.

Az egyik pásztor akivel találkoztam, Péter pásztor volt. Ő még néhány éve gyilkolta azokat, akik el akarták lopni jószágait. Miután megtért, puskáját leadta a hatóságoknál, mondván már nincs rá szüksége. Elmentem vele Lodoi nevű falujába. A falu Moroto nevű primitív várostól kb. 5-6 mérföldre volt.

Ez a terület nagyban különbözik Uganda többi részétől. A lakosság ezer évvel ezelőtti életmódja, és az erőszak miatt elszigetelődött. Különálló házak helyett, – mint máshol Ugandában – kör alakú, kb. 200-as lélekszámú falvakban élnek. Ez biztonsági okok miatt van így, a harcok miatt. Védelemként minden falu hatalmas tüskés ágakból font sövénnyel van körülvéve, kicsi, egyméteres nyílásokkal.

Elmentünk Lodoi-ba, ahol találkoztam a főnökkel, vagyis a falu vénjével. Nagyon örült jöttünknek, és nekem adta botját és székét. Ez David Livingstone-t juttatta eszembe, akinek egy ilyen főnök azzal, hogy nekiadta a botját, egész Afrikát megnyitotta előtte. Ez sokat jelentő gesztus számukra.

Bementem néhány fű-kunyhóba. Ezek csupán náddal befedett botokból állnak. Az első egy kétszintes kunyhó volt, nem több, mint kb. két és fél méter átmérőjű, egy kb. egy méter magas bejárattal. A kunyhó belseje csak egy és negyed méter magas volt, a felső szint miatt. Egy tíz fős család lakott az alsó részben. Nem volt szükségük szekrényre, mert semmijük sem volt. Tulajdonképpen, némelyik fotó amit készítettem 18 éven felülinek minősül, mert nem mindenki visel ruhát.

Mikor bementünk az első kunyhóba, a tűzön egy tucat patkány sült éppen. Egy kezdetleges eke és néhány alvó-gyékény volt még ott. Egy-két edényen kívül ez volt a család összes evilági tulajdona.

A gyerekek hasa megnagyobbodott a rosszul tápláltság és a fertőzött víz miatt. Életük reménytelensége megrendített. Úgy tűnt, minden összpontosításuk azon volt, hogy találjanak elegendő ételt, hogy túlélhessék a napot. Egyfolytában csak egy hajszál választja el őket a haláltól. Alapvetően pásztorok a foglalkozásuk szerint, de a harcokban minden jószág elpusztult. Most már vézna kis kecskéik vannak csupán. Nyomorúságos tengődés.

Elmondtam az Evangéliumot annak a kb száz embernek, akik összegyűltek. Valamennyit tudtak már az Evangéliumról, mert Péter pásztor már járt náluk, ás elmondta nekik, de ha azt mondom, hogy nehéz volt szolgálni feléjük, akkor ez gyenge kifejezés. Fogalmuk sincs semmiről, ami a falujuk néhány mérföldes körzetén kívül van. Nem tudták mi az a keresztre feszítés. Nem tudják mi a Biblia. Hallottam, hogy csak néhány mérföldre innen a dzsungelben, sokan soha nem is hallották Jézus nevét. Még mindig az őseik pogány szertartásaiban hisznek.

Szolgáltam nekik amennyire csak tőlem tellett, és hívtam őket megtérésre, amire kb. ötvenen reagáltak. Aztán Péter pásztor és mások egyenként beszélgettek azokkal, akik döntést hoztak. Alultáplált, beteg kicsinyeiket kezdték hozni hozzám, hogy tegyem rájuk a kezem. Megtettem, de rendkívül tehetetlennek éreztem magam.

Az én szolgálatom a tanítás. Nemcsak imádkozom valakikért; hanem megtanítom őket imádkozni és hinni, hogy saját maguk képesek legyenek elvenni amit kérnek. Amint elhagytuk ezt a falut, úgy éreztem tennem kell valamit annak érdekében, hogy eljuttassam hozzájuk Isten ismeretét és Igéjét, hogy segíthessenek helyzetükön. Ezt beszéltük meg útban vissza Morotoba, és hiszem, hogy az Úr természetfeletti irányítást adott azzal kapcsolatban, hogyan nyúljunk ki az egész itteni régió felé.

Francis pásztorhoz fordultam segítségért. Mondtam neki, hogy egyszerűen nem vagyok képes itt hagyni ezeket az embereket így, és kértem, hogy tudna-e segíteni. Az időzítés tökéletes volt. Idén huszonöt éve, hogy Francis pásztor Kasese-ben szolgált. Tavaly nyáron az Úr mondta neki, hogy 2013-mal kezdve adja át gyülekezetét egy segédpásztornak, kezdjen utazni és teljes időben tanítsa a Tanítványság Evangélizációt. Mindezt az Úr rendelte. Így 2013. januárjában Francis pásztor hozzám jött dolgozni, hogy segítsen elérni a karamojaiakat.

Megközelítőleg 1.8 millió ember él 5000 hasonló kis faluban, mint amilyet meglátogattam. Sok ezek közül még eldugottabb és a falubeliek soha nem hallottak Jézusról. Nincs elektromos áram, folyóvíz, elektronika, és sok olyan dolog, amit mi magától értetődően veszünk. De éheznek és nyitottak az Evangélium előtt.

Francis pásztornak van egy barátja Morotoban, akit Robertnek hívnak. Gyülekezetében szolgálatom alkalmával elmondtuk a terveinket. Ő tizenkét éve szolgál azon a vidéken. Mikor elkezdte, kevesebb, mint 200 keresztény volt az egész környéken. Azóta huszonkét gyülekezetet alapított egy nagy térségben, ahol kb. 2000 hívő van.

Januárban Francis pásztor elkezdett körbejárni a karamojai térségben, és a Tanítványság Evangélizáció kurzus segítségével közel száz keresztényt tanított ebből a huszonkét gyülekezetből. Négy-öt leckét tanít néhány nap leforgása alatt, azután kiküldte a tanítványokat csoportokban a helyi nyelvre fordított “JÉZUS” filmmel. Már három “JÉZUS” filmet vásároltunk szoláris generátorokkal és vetítővászonnal. Ez hatalmas dolog a legtöbb itteni embernek, akik soha sem láttak filmet. Hiszem, hogy ez minden embert magához vonhat  a faluban, hogy jöjjön és nézze meg ezt az új dolgot. Nem kis esemény lesz számukra.

Ami meg fontosabb, mindez valamiféle tájékoztatást adhat számukra, hogy ki Jézus, és mit tett értük. Megértik majd  mi a keresztre feszítés és miért halt meg értük Jézus. Meg fogja mutatni, amint Jézus győzedelmet arat a halál felett. Közvetlenül a film után lehetőség lesz a megtérésre  – hatalmas aratásra számítok.

Hálás vagyok, hogy ezzel nem ér itt minden véget. Néhány hetente Francis pásztor visszajön a térségbe és leadja a tanítványoknak a következő néhány leckét. Azután ők elkezdik majd a tanítványsági folyamatot az új megtértekkel. Francis pásztor úgy alkalmazza a programot, hogy a pásztorok osztályzatot kapnak ezekben a falvakban mutatott tanítványsági erőfeszítéseikért. Másfél év alatt fogják elvégezni az egész programot.

Olyan tervünk van, amivel három éven belül el tudjuk vinni az az Evangéliumot az 1.8 millió falubelihez. Nem tudom, hogy pontosan mennyien fogják magukat elkötelezni az Úrnak, és hogy mennyien lesznek végül tanítvánnyá, de tudom, hogy ez jelentőségteljes munka lesz. Kampalai bibliaiskolánk missziós útjait Karamojába fogjuk szervezni, ami munkások százait állítja majd az aratásba. És hiszem, hogy még sokkal többet is tehetünk ennél.

Jamie-vel a múlt nyáron meglátogattuk James és Betty Robinsont otthonukban. Már sok kutat segítettünk nekik ásni Afrikában. Hiszem, hogy társulhatnék James-szel, vagy valamilyen más szolgálattal, hogy elkezdjünk együtt gondoskodni ezeknek az embereknek néhány szükségletéről.

Mindamellett nem feledkezem el fő feladatomról. Az én szolgálatom, hogy tanítsam az Úr Jézus Krisztus Evangéliumát. A tanítványság lesz minden erőfeszítésem hajtóereje, de amint behatolunk az Evangéliummal, társulhatunk másokkal, hogy segítsünk a testi dolgokban is.

Az egyik elámító dolog ebben az egészben, hogy csak 2,500 fontba kerül az egész karamojai projekt havonta. Ebben benne van Francis pásztor fizetése, utazási költségei, és a “JÉZUS” filmek is a generátorokkal együtt. Egy másik 10,000 fontot fektetünk havonta a bibliaiskolába, televíziós adásokba, és a belvárosi könyvesboltba. Mindez több tízmilliós ugandai populációra gyakorol hatást olyan módon, ami szó szerint megváltoztathatja az egész nemzetet.

Megalázva érzem magam és nagyon hálás vagyok, hogy az Úr nekem adta ezt a megtiszteltetést, hogy elérhessek ezekhez a drága emberekhez. Uganda ébredésben van. Museveni elnök nemrégiben nyilvánosan megbánta minden bűnét, elődjeinek bűnét és Ugandát az Úrnak ajánlotta. Az Úr olyan pozícióba helyezett, hogy nagy részünk legyen abban amit ebben a nemzetben cselekszik.

Gondolom,  szeretnél akár többet is tudni arról, hogy mit csinálunk Ugandában. Ha szeretnél közvetlenül vetni ezekbe a projektekbe, megteheted a mellékelt űrlap segítségével, weboldalunkon, vagy telefonon keresztül is.

Kérlek nézd meg weboldalunkon az Inside Story #3-at. Ebben a kiadásban erről a projektről beszélgetek Greg Mohrral és Shawn Mitchell-lel, akik velem voltak Lodoiban. Fotókat és videót is láthatsz itt, és hiszem, hogy még teljesebb képet kapsz a történtekről.

Együtt változást hozunk a földön. Köszönet, hogy részese vagy ennek.

Andrew és Jamie

P.S. A karamojai projektre szánt adományokat, amelyek meghaladják a projekt szükségletét, más ugandai projektekre fogjuk felhasználni.

Vélemény, hozzászólás?