2017. februári hírlevél – Isten legjobb terve szerint élni

Ne elégedj meg kevesebbel!

Most már évek óta elmélkedem ezen a tanításon, és úgy vélem, Isten azt akarja, hogy jóval erőteljesebben osszam meg, mint ezelőtt. Az Isten legjobb terve szerinti életről van szó.

Az Úr megerősítette bennem, hogy az a legfőbb oka, amiért nem élünk az Ő legjobbja szerint, hogy hajlandók vagyunk megelégedni a kevesebbel. Néha jobban befolyásol minket a világ, mint Isten Igéje. „Lebutítottak” minket, hogy jóval kevesebbet fogadjunk el, mint amit Isten már biztosított. Amíg az Ő legjobbjától kevesebbel is együtt tudunk élni, addig úgy is fogunk.

Ha nem éled át az Ő legjobbját, akkor legyen eleged abból, hogy eleged van. Kell lennie benned egy szent elégedetlenségnek a középszerűséggel szemben, mielőtt megtapasztalod mindazt, amit Isten elkészített a számodra. Nem véletlenül és nem automatikusan történik meg. Ha nem keresed bátran és erőteljesen, akkor nem fogod elnyerni.

Bukott világunkban természet szerint minden jó elromlik. Semmi sem fordul jóra erőfeszítés nélkül. Keresnünk kell, hogy találjunk, kopogtatnunk, hogy az ajtó megnyíljon, és kérnünk kell, mielőtt kapunk (Máté 7,7). Fel kell emelnünk a tekintetünket, és magasabbra kell céloznunk. Legtöbben a semmit célozzák meg, és azt minden alkalommal el is találják.

A Jeremiás 29,11 kijelenti:

„Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek.”

A New International Version megfogalmazása szerint: „reményteljes jövőt adok nektek.”

Amikor az Úr megparancsolta Jeremiásnak, hogy írja le ezeket a szavakat, Izrael elhagyatott volt. Jeruzsálem elpusztult, és sok embert fogságba hurcoltak Babilonba. A békesség gondolata volt a legutolsó az elméjükben.

Jeremiás így folytatta a 12-13. versben:

Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket. És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem.

Találkoztam olyanokkal, akik elmondták, hogy imádkoztak és hittek Istenben, de nem történt semmi. A Jeremiás könyvében található igék azonban mást ígérnek. A kulcs az, hogy TELJES szívedből keresned kell. Ez a hiányzó elem. El kell jutnod arra a pontra, ahol már nem akarsz Isten legjobbjánál kevesebbel élni.

Túl sok keresztény életéből hiányzik ez a hozzáállás. Az elvárások mércéjét leengedték a gyógyulás, az anyagiak és más dolgok tekintetében. Nem akarok senkit sem kárhoztatni. Mindannyian egy istentelen társadalomban nőttünk fel, és az befolyásolt minket. Senki nem tanulja meg egyik napról a másikra, hogyan vegye el Isten legjobbját. Ez egy folyamat, de el kell mozdulnunk abba az irányba. Még én sem érkeztem célba, de már elindultam és úton vagyok.

A következő történetet már elmeséltem, de olyan jó illusztrációként szolgál, hogy újra meg akarom osztani. Egy férfi az egyik összejövetelemen imádságot kért. Beszélt a nyakát érintő borzasztó fájdalomról, és felsorolt egy hosszú listát a többi problémájáról: az ülőidegek sérülése miatt fájtak a lábai, idegbántalmai voltak és így tovább.

Ezután így szólt: „Ha Isten meggyógyítaná a fájdalmat a nyakamban, a többivel együtt tudnék élni.” „Nos, értem – válaszoltam. – Ha arra kérnénk Istent, hogy egyszerre gyógyítsa meg mindet, akkor elhalványulnának a mennyben a fények. Nem vagyok benne biztos, hogy meg tudná valósítani.”

A férfi csak bámult rám egy pillanatig, majd így felelt: „Ez elég nagy ostobaság volt tőlem, ugye?” Egyetértettem vele. Nem kell a teljes gyógyulásnál – Isten legjobbjánál – kevesebbel beérnünk. Ez a hozzáállás visszatartja az embereket a gyógyulásuk elnyerésétől, akárcsak az említett férfit.

A keresztényeknek természetfeletti gyógyulásban és anyagi bőségben kellene járniuk. Sokan azonban éppoly betegek és nincstelenek, mint megtéretlen embertársaik. Soha nem fogod megkapni Isten legjobbját, amíg nem leszel teljesen elégedetlen a második legjobbal és a középszerűséggel.

Egyszer mindannyian meg fogunk állni Isten előtt, és akkor majd úgy fogunk ismerni mindent, ahogy minket is ismer Isten (1Korinthus 13,12). Egy szempillantás alatt tudni fogjuk, mit tehettünk volna itt a földön. Meg fogjuk érteni, hogy egész végig jelen volt bennünk ugyanaz az erő, ami feltámasztotta Krisztust a halálból (Efézus 1,18-20).

Ha nem vagy hajlandó felállni és megharcolni a hit harcát, le fog győzni a világ. Ha nem gerjeszted fel magadat, akkor le fogsz ülepedni. A világ nem fog bátorítani Isten legjobbja felé, és a legtöbb keresztény sem.

Fel kell ismernünk, hogy arról van szó, hogy elfogadjuk és átvegyük mindazt, amit Isten már elvégzett, nem arról, hogy megpróbáljuk Őt rávenni valamire, amit még meg kell tennie. Istennek nem kell minket meggyógyítania; az Ő sebeivel meggyógyultunk (1Péter 2,24). Ez a csodálatos gyógyító erő már bennünk van. Nem Istennek kell mozdulnia, hanem nekünk kell hinnünk abban, amit Ő már megtett, és meg kell tanulnunk, hogyan vegyük át.

Arra szeretnélek bátorítani, hogy élj Isten legjobb terve szerint!

Készülj fel, hogy Isten legjobbjában élj!

Isten áldjon,

Andrew és Jamie