A vízkeresztség jele

A vízben való keresztséget (vagy bemerítkezést) Jézus parancsolta meg, ez a hit egy kezdeti cselekedete. Márk megfogalmazását így is fordíthatjuk: aki az üdvözítő hit alapján hisz (hit, amely cselekedetet eredményez), az üdvözül. Ebben az értelemben a bemerítkezés nagyon fontos. Lehetőséget teremt arra, hogy az újonnan szerzett hit cselekedetben fejeződjön ki. Aki megtagadja Jézus bemerítkezésre vonatkozó parancsát, az komoly kétségeket ébreszt hite valódiságát illetően. Másrészt találunk példát az Igében arra, hogy emberek újonnan születtek a vízben való bemerítkezésük előtt.

Kornéliusz és barátai azelőtt töltekeztek be Szent Szellemmel és szóltak nyelveken, hogy bemerítkeztek volna vízbe (ApCsel 10,44-48). A János 14,17-ben Jézus azt mondja, hogy a hitetlen ember nem kaphatja meg a Szent Szellemet, így Kornéliusz és barátai bizonyára újjászülettek még a vízkeresztség előtt. A vízkeresztség az Újszövetség jele abban az értelemben, ahogy a körülmetélés az Ószövetség jele volt. Pál apostol nyilvánvalóvá teszi a Róma 4-ben, hogy Ábrahám körülmetélkedése csak egy jel volt. Ábrahám körülmetélkedése előtt igazult meg. Pál továbbmegy, és a Galata 5,1-6-ban azt állítja, hogy bárki, aki a körülmetélésben bízik, kiesik a kegyelemből; Krisztus nem használ semmit az ilyen embernek. Üdvösséget a Jézus Krisztus megváltói munkájába vetett hit képes eredményezni – nem pedig a cselekedeteink.

Azonban Jakab szerint a hit cselekedetek nélkül halott (Jak 2,20). A hit az, ami egyedül üdvözít, de az üdvözítő hit sosincs egyedül, cselekedettel párosul. Erre gondolt Jézus, amikor megparancsolta, hogy minden hívő merítkezzen be vízben.Ha nem rendelkezel még a vízkeresztség örömével, akkor ma lehet a te nagy napod! Biztos vagyok benne, hogy a pásztorod örömmel fog alámeríteni. Emlékezz: a víz alá merülés azt jelképezi, hogy részesedtél Jézus halálából, amelyet a bűnök miatt vállalt magára; a vízből való feljövetel pedig azt jelképezi, hogy Vele együtt új életre támadtál fel. Hallelujah!