A bemerítkezés jel     

A bemerítkezés jel                                                                              December 25. 

Márk 16,16: „Aki hisz és bemerítkezik, az üdvözülni fog. De aki nem hisz, az kárhoztató ítélet alá kerül.” (EFO) 

MÁRK 16,16 

A bemerítkezés Jézus parancsa, és a hit első lépése. Márk kijelentését így lehetne visszaadni: „Aki üdvözítő hittel (vagyis cselekedettel járó hittel) hisz, az üdvözül.” Ebben az értelemben a bemerítkezés nagyon fontos. Ez egy lehetőség, hogy a hitvallásod szerint cselekedj. Aki megtagadja Jézus bemerítkezésre vonatkozó parancsának teljesítését, gyaníthatóan nem hisz igazán. Vannak azonban bibliai példák arra, hogy az emberek újjászülettek, mielőtt bemerítkeztek volna. Kornéliusz és az ismerősei beteltek Szent Szellemmel és nyelveken szóltak, mielőtt bemerítkeztek volna. (ApCsel 10,44-48) A János 14,17-ben Jézus azt mondja, hogy egy hitetlen ember nem fogadhatja be a Szent Szellemet, ezért Kornéliusz és az ismerősei minden bizonnyal újjászülettek a bemerítkezésük előtt. 

A bemerítkezés az új szövetség jele, ahhoz hasonlóan, ahogy a körülmetélkedés az ószövetségé. Pál apostol a Róma 4-ben világossá tette, hogy jóllehet Ábrahám körül volt metélve, körülmetélkedése csak jel volt – már a körülmetélkedését megelőzően megigazult Isten előtt. Pál a Galata 5,1-6-ban azt is kijelenti, hogy aki a körülmetélkedésben bízik, az kiesett a kegyelemből, Krisztus semmit sem használ neki. A Krisztus megváltó munkájába vetett hit eredményez üdvösséget, nem pedig a cselekedeteink. Jakab azonban azt írja, hogy a hit cselekedetek nélkül halott. (Jak 2,20) Egyedül a hit üdvözít, de az üdvözítő hit soha nincs egyedül, mindig cselekedetekkel jár. Erre utal Márk, amikor a bemerítkezésről beszél.