A feltámadás ereje Szeptember 17.
Máté 22,23: „Azon a napon szadduceusok is mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték őt.” (RÚF)
MÁTÉ 22,23
A feltámadásra használt görög szó azt jelenti: felállás, felemelkedés. A feltámadás az újszövetségi tanítások egyik fő témája. Az Apostolok cselekedeteiben található 13 prédikáció közül 11 hangsúlyozza vagy egyszerűen említi a feltámadást. Az ember három részből áll: szellemből, lélekből és testből. (1Thessz 5,23) A test halandó, míg a szellem és a lélek halhatatlan. Amikor az ember meghal, a teste átmegy a bomlási folyamaton, és eredeti elemeire esik szét. A feltámadáskor az ember eltávozott lelke és szelleme vagy a mennyből, vagy a pokolból jön elő. A test anyagi elemei feltámadnak, újra összeállnak, és egyesülnek a szellemmel és a lélekkel. Így újra felépül az egyén teljes személyisége. Mindenki feltámad – egyesek az életre, míg mások a kárhozatra.
A hívő ember reménysége az, hogy feltámad az életre. A természetes, földi, romlott, gyenge, halandó, közönséges, alantas test feltámad, megváltozik és átformálódik szellemi, mennyei, romolhatatlan, dicsőséges, erős és halhatatlan testté. Ez a beteljesedése mindannak, amit Krisztus megvásárolt nekünk. Pál azt mondta az 1Korinthus 15,12-17-ben, hogy ha nincs feltámadás, akkor hiábavaló a hitünk, és még a bűneinkben vagyunk. Jézus feltámadott élete szellemi életet hoz belénk, a testünk feltámadása pedig testi újjászületést eredményez, újraalkotva minket Isten képmására. Óriási különbséget eredményez az átalakulás ebből a fizikai állapotból a megdicsőült testünkbe, de Isten ereje könnyedén véghez tudja vinni. Ha az Úr meg tudja tenni ezt a csodát, akkor teljesen biztosan meg tudja gyógyítani a testünket és meg tud szabadítani minket más kötelékektől is.