A halál elvesztette az erejét   

A halál elvesztette az erejét                                                                                                                  December 12. 

Máté 27,52: „A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste.” (RÚF) 

MÁTÉ 27,52 

Ez egy csodálatos esemény, amelyet csak Máté jegyez fel. A földrengés kétségkívül elgördítette a köveket sok Jeruzsálem környékén lévő sírról, és az ott eltemetett szentek közül némelyek feltámadtak a halálból. Még Jézus halálakor is olyan erő szabadult fel, hogy a halál elvesztette szorítását a foglyain. Bizonytalan, hogy ezek a feltámadt szentek újra meghaltak-e vagy felvitettek Istenhez. Ha Krisztus halálakor támadtak fel, akkor újra meg kellett halniuk, akárcsak Lázárnak, Jairus lányának, a naini özvegy fiának vagy bárki másnak, akit Jézus feltámasztott a halálból a szolgálata során. Mégpedig azért, mert Jézus „az elhunytak zsengéje”. (ApCsel 26,23; 1Kor 15,20) Nem Jézus volt az első, aki fizikailag feltámadt a halálból, de Ő volt az első, aki a halálból újjászületve soha többé nem hal meg. 

Ha ezek az emberek valójában csak Jézus feltámadása után támadtak fel, amikor Máté állítása szerint kijöttek a sírjukból, akkor megdicsőült testükben támadtak fel, és soha többé nem haltak meg. Mindenesetre ezek a szentek Jézus feltámadása után bementek Jeruzsálembe és sokaknak megjelentek. Csak találgathatjuk, milyen hatással lehetett ez az emberekre. Jézus feltámadása egy külön osztályba sorolja a kereszténységet. Sokan jöttek-mentek, akik valamiféle Istentől kapott kinyilatkoztatást vagy Istenhez vezető új utat hirdettek. Ám csak Jézus győzte le a halált. Ez teszi Őt egyedülállóvá, és minden más ember fölé emeli, aki valaha a Földön járt. Jézus feltámadása a legfőbb bizonyíték tanításai hitelességére.