A házasság erre az életre szól Szeptember 19.
Lukács 20,33-34: „Ez az asszony melyikük felesége lesz a feltámadáskor, hiszen mind a hétnek a felesége volt? Jézus így válaszolt nekik: E világ fiai házasodnak és férjhez mennek.” (RÚF)
LUKÁCS 20,27-40
Erősen kétséges, hogy valaha is bekövetkezett az a helyzet, amiről a szadduceusok beszéltek. Valószínűbb, hogy egy feltételezett esetet említettek példaként, hogy megnehezítsék a feltámadás megértését, és hiteltelenítsék azt. Ha elfogadjuk az alapfeltevésüket, miszerint a házasság a mennyben folytatódik, akkor az érvelésük helyes volt. A mennyben nem lehet házasságot kötni több társsal, ahogy a történetük ábrázolta. Az érvelésük nem volt hibás, inkább az érvelésük alapjául szolgáló „tények” nem voltak biblikusak.
A Biblia arról beszél, hogy ketten lesznek „egy testté” a házasságban, és az angyaloknak nincs fizikai testük. Pál azt mondta, hogy „test és vér nem örökölheti Isten országát”. (1Kor 15,50) A házasság egy földi intézmény, amely hús-vér halandókra korlátozódik, és nem létezik a mennyben. A házasság, éppúgy, mint a halál, átmeneti; ideiglenes a halandók számára, amíg a Földön vannak. Ezért akinek a házastársa meghalt, az szabadon újraházasodhat. A házasság csak erre az életre érvényes.
Ez nem azt jelenti, hogy egy házaspár, aki mélyen szereti egymást itt a Földön, kevésbé fogja szeretni egymást a mennyben. Isten mentsen. Végtelenül jobban fogják szeretni egymást, de ez Isten agapé szeretete lesz (nem romantikus szerelem), és nem korlátozódik pusztán egyetlen személyre. Biztosak lehetünk benne, hogy a menny minden elvárásunkat felülmúlja majd, és senki sem fog csalódni. Manapság sokan logikai érvekkel próbálják hitelteleníteni Isten Igéjét. Jézus ellenben azt mondta: „Tévednek, mert nem ismerik az írásokat.” Ezért az érveik semmit sem érnek; egyedül a Biblián alapuló érvelésnek van értéke.