A két legnagyobb parancsolat Október 4.
Mt 22,34-46
„Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?” Jézus így válaszolt:
„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat.
A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.”
(Mt 22,36-39)
Jézus megmutatta, hogy valamennyi Ószövetségben található parancsolat célja az, hogy megértesse velünk, hogyan szeres-sük Istent és másokat. Ezért az a két parancsolat a legfon-tosabb, amely közvetlenül foglalkozik az Isten iránti szeretettel és az emberek felé irányuló szeretettel (3Móz 19,18; 5Móz 6,5).
A vallásos vezetők annyira belevesztek a törvény legapróbb rész leteinek megtartásába, hogy szem elől tévesztették annak végső célját. Sem az Istent, sem a felebarátot nem szerették, mégis azt gondolták, hogy a törvényt pontosan betartják. Ugyanez történik ma is. A legke gyetlenebb cselekedeteket hajtják végre az Úr nevében azok, akik azt gondolják, hogy Isten parancsolatait védelmezik. Ha a két legnagyobb parancsolatot megsértjük azért, hogy a többi parancsolatot megtarthas suk, akkor helytelenül alkalmazzuk Isten Szavát, éppúgy, ahogy a val lásos zsidók tették.
Az ószövetségi törvény és a kegyelem újszövetségi koncepciója fő célként Isten és az emberek iránti szeretetet jelöli meg számunkra. Az Ószövetség az embert a büntetéstől való félelem által motiválta a sze retetre, míg az Újszövetségben kapott kegyelem mások iránti feltétlen szeretetre vezet bennünket azáltal, ahogy Isten szeret bennünket. Lehetséges szentül élni, miközben az ember nem szereti Istent vagy embertársait, de lehetetlenség, hogy Isten szeretete ne teremjen szent séget az ember életében. Nézz ma minden kapcsolatodra Isten feltétel nélküli szeretetének szűrőjén keresztül! Amint szeretsz, szentté válsz!
