2. Királyok 4:1-8
Elizeus megkérdezte tőle: Mit tehetek érted? Mondd meg nekem, mi van a házadban? Az asszony így felelt: Nincsen egyéb szolgálód házában, csak egy korsó olaj. (2. Királyok 4:2)
Mindenki úgy értékelte, hogy ennek az özvegyasszonynak szánalmasan kevés forrásai voltak a szükségei betöltésére – kivéve Istent. A kevéske olaj mindössze egy kis aprópénzt ért, bizonyára nem lett volna elegendő ahhoz, hogy kirántsa őket az adósságból és a gyermekeit fenyegető szolgaságból. A józan ész azt mondta, hogy az asszony helyzete reménytelen, de Jézus ezt mondta: “Istennel minden dolog lehetséges.” (Máté 19:26.)
Az özvegyasszony tudta, hogy ennyi olaja van. Ő beszélt erről Elizeusnak. Nem kétséges, hogy számba vette a teljes raktárkészletet valamennyi tulajdonáról, és elégtelennek ítélte szükségeihez képest. Ám a kevés is sok, ha Isten benne van! Nem vett figyelembe az asszony egy tényezőt az egyenletben, mégpedig azt, amit Isten képes cselekedni azzal, amije van. A történet végén nemcsak jelenlegi saját szükségeit töltötte be, de elegendő maradt arra, hogy hátralévő életében is ellássa.
Hasonlóan az özvegyasszonyhoz, gyakran mi sem vesszük figyelembe azokat a lehetőségeket, melyeket Isten nekünk adott. Magunkra nézünk, és arra, amink van – emberi mércét alkalmazva. Nem vesszük figyelembe Isten erejét és hozzánk való szeretetét. Az Ő áldásával kevéske hal és néhány darab kenyér ezreket képes megetetni. De először hitben kell tennünk egy lépést, és úgy kell használnunk azt a keveset, amink van, ahogy Ő mondja nekünk.
Az özvegyasszony olaja addig nem szaporodott meg, amíg nem adta kölcsön az edényeket, és nem kezdte kiönteni azt az olajat, amije volt. Előkészült a gyarapodásra, majd azután adni kezdett. Amint odaadta, amije volt, Isten ereje megsokasította bőségesen. Mindenki rendelkezik valamivel. Mid van neked? Kevésnek tűnhet, hogy jót tégy vele, de add oda Istennek hitben, amid van, és lásd meg a növekedést.