A Krisztusért élt élet ára 

A Krisztusért élt élet ára                                                                                     Június 28. 

 Lukács 9,58: „Jézus azonban így felelt: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.” (RÚF) 

 MÁTÉ 8,18-22; LUKÁCS 9,51-62 

 Ezt a verset gyakran használják annak a tévhitnek az alátámasztására, hogy Jézus és a tanítványai szegénységben éltek. Ebben az esetben azonban az üldöztetés volt az oka annak, hogy Jézusnak nem volt hova lehajtania a fejét. A szamaritánusok vallási előítéletük miatt megtagadták Tőle a vendégszeretetet és a szállást, amikor Jeruzsálembe utazott. Az üldöztetés része a keresztény élet árának. Jézus azt mondta ennek az embernek, hogy ebbe az is beletartozik, hogy időnként nincs hol megszállnia. 

Az üldöztetésnek számos formája van. Ha az életünk veszélybe kerül a Jézusba vetett hitünk miatt, az az egyik módja, de nem a legkárosabb. A történelem azt tanúsítja, hogy az egyház mindig is növekvő létszámmal és buzgalommal virágzott az üldöztetés alatt. Az intenzív, életveszélyes üldöztetés során az emberek prioritásai kiigazodnak, és az Úr elfoglalja az Őt megillető helyet. Ez mindig a javunkat szolgálja, függetlenül attól, hogy milyenek a külső körülményeink.  

Az üldöztetés sokkal halálosabb formája az, ha az emberek egyszerűen rosszat mondanak rólunk vagy elkülönülnek tőlünk. Halálosabb, mert alattomosabb. Sokan, akik soha nem tagadnák meg közvetlenül az Urat, önsajnálatba merülnek vagy viszályba keverednek valakinek a kritikája miatt. Ez ugyanolyan hatástalanná teszi az embert, mint amilyenné az életveszélyes fenyegetésre adott negatív reakció tenné. Segít, ha felismerjük, hogy nem minket üldöznek, hanem a bennünk élő Krisztust. Valójában részesei leszünk a szenvedéseinek és osztozni fogunk a jutalmán. Ezt szem előtt tartva ujjonghatunk és örvendezhetünk az üldöztetésben.