A menny Szeptember 18.
Márk 12,25: „Mert amikor majd az emberek feltámadnak a halálból, nem házasodnak, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben.” (RÚF)
MÁRK 12,25
A menny szó görög eredetije azt jelenti: ég; menny – mint Isten lakhelye; illetve boldogság; erő; örökkévalóság.
Pál a 2Korinthus 12,2-ben említette, hogy elragadtatott a harmadik mennybe. Mivel létezik harmadik menny, léteznie kell elsőnek és másodiknak is. Az első valószínűleg az atmoszféra, a második a természetfeletti angyali lények lakhelye, a harmadik pedig az a hely, ahol Isten lakozik.
Isten most népe szívében lakik, de a mennyben is a trónján ül. Az Úr elkötelezettségét, hogy bennünk lakozik, és soha nem hagy el minket, sem el nem távozik tőlünk, az irántunk tanúsított nagy szeretete jeleként kell tekintenünk. A mennynek van egy igazi temploma; ennek a mintájára készült az ószövetségi templom. A meghalt szentek azonnal a mennybe kerülnek Isten jelenlétébe.
Pálnak látomása volt a mennyről, ezért vágyott oda. A legtöbb ember önző okokból ragaszkodik ehhez a fizikai élethez. Csak akkor tudjuk meg igazán, miről is szól az élet, amikor elveszítjük az életünket (meghalunk önmagunknak, és Krisztusért valamint másokért élünk). Ha komolyan elgondolkodnánk azon, hogy mit tanít a Biblia a Krisztussal való életünkről, ami ez után a fizikai élet után következik, mindnyájan úgy gondolkodnánk, mint Pál. A nekünk készített dolgok olyan csodálatosak, hogy fel sem tudjuk fogni őket véges értelmünkkel. Többre kell becsülnünk az örök életünket, és kevésbé a fizikait. Ez sok problémát megoldana és sok bánatot elűzne.