A remény örömteljes Augusztus 24.
Róm 12,9-15
A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.
(Róm 12,12)
A remény az, ami örömöt okoz számunkra, mégis az 1. Pé ter 1,8 szerint „őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek.” Akkor tehát mi miatt örvendezünk: a hit vagy a remény miatt? A válasz az, hogy mindkettő miatt. A remény csupán jövő időre vonatkozó hit. A remény nem más, mint hinni Istenben valami olyanért, ami nem látható még a jelenben.
A hit pedig bizalom Istenben, hogy valamit láthatóvá tesz a jelenben (Zsid 11,1), de a remény olyan hit, ami egy jövőbeni beteljesedésre tekint. Ha tényleg hiszünk Istenben, hogy Ő betölti a reménységünket, akkor örvendezni fogunk. Ha én megígérném neked, hogy mához egy évre egymillió dollárt helyezek el a bankszámládon, és te ezt elhinnéd, akkor örvendeznél ebben a reményben. Hasonlóképpen, ha valóban elhiszed azokat az ígé-reteket, melyeket Isten ad neked, akkor örvendezni fogsz a reménység-ben.
Aki nem örvendezik, az nem hisz abban, amit remél. A remény biztos jele: a várakozásteljes öröm. Ahogy a valódi ara nyat képes vagy megkülönböztetni az annak látszó fémektől jellegze tességei alapján, a valódi reményt is felismerheted az öröm alapján. Ha nincs jelen az öröm, akkor valódi reménység sincs. Érzelmeink olyanok, mint a kutya farka. A farok nem maga a kutya, de biztosan megmondhatod, hogy mi zajlik a kutyában, ha megfi gyeled a farkát. Sokat megtudhatsz magadról, ha ellenőrzöd az érzelmeidet. Örvendezel jelenleg? Ha van bibliai értelemben vett reményed, akkor örvendezni fogsz!