Az ószövetségi mosakodási törvények másodlagos célja a higiénét szolgálta, de ahogy a Kolosszé 2:16-17-ben olvashatjuk, valódi céljuk az volt, hogy árnyékai legyenek, illusztrálják a mögöttük lévő szellemi igazságot. A szennyezett étel árthat a testünknek, de nem érheti el a szellemünket. (János 3:6.)
Az írástudók és farizeusok elhagyták az Ószövetség szabályai által tanított szellemi tisztaságot, ezért teljes mértékben megromlottak szellemi területen. Pál apostol is foglalkozik ezzel a kérdéssel a Galata 3:12-ben, amely azt mondja: “A törvény nincs hitből.” A Róma 14:23-al kombinálva, amely szerint “ami nincs hitből, az bűn”, a hit által való élet – törvény nélkül – káromlásnak számított a törvényes zsidók számára, ahogy manapság a törvényes keresztények számára is az. Isten a törvényt a bűn feltárására adta, nem pedig azért, hogy megigazítson bennünket általa. (Galata 3:24.)
Az Újszövetség hívője számára bűn, ha Istenhez úgy próbál meg kapcsolódni, hogy megtartja az Ószövetség törvényeit. A törvény önmagában nem bűn (Róma 7:7), de bűn az, ha az ember azért próbálja megtartani a törvényt, hogy igazzá tegye magát Isten előtt. A törvény célja az, hogy felfedje számodra, hogy nem válthatod meg magad. Kizárólag Jézus Krisztus megváltói munkájába vetett hited üdvözíthet.
A törvény alatt azt kaptad, amit érdemeltél. A Jézusban való hit által elfogadod Isten kegyelmét, amiatt amit Ő tett érted. A hittől való bármely eltávozás, különösen az ószövetségi törvényhez való visszatérés kiüresíti Krisztus munkáját (Galata 2:21) és a legrosszabb bűnt jelenti. Kizárólag a Jézusban való hit nyitja fel a törvény keménysége által lezárt bűntudat és kárhoztatás ajtaját. Jézus hatalmas személyes áldozattal vásárolta meg a szabadságodat, ezért Őbelé vesd a hited mindenért a mai napon. Ezután a helyes dolgokat fogod tenni, és élvezheted az életet.