Farizeusok is mentek hozzá, és megkérdezték tőle, hogy szabad-e a férfinak elbocsátania a feleségét: ezzel kísértették Jézust. (Márk 10:2)
A farizeusokat nem igazán érdekelte, hogy Jézus mit gondol a válásról. Nem értékelték egyáltalán a véleményét. Kísérteni próbálták, hogy aztán csapdába csalják abban a nagy vitában, ami akkortájt válás liberális és konzervatív nézete között dúlt. Éppoly érzelmekkel teli kérdés volt ez, mint napjainkban, és azt gondolták, hogy Jézust olyan helyzetbe hozzák, ahol nincs számára győztes út. Azonban – mint mindig – Jézus több, mint egyszerű ellenfélnek bizonyult, és sokkal többet adott nekik, mint amit kérdeztek.
A farizeusok nem azt kérdezték, hogy a válás helyes vagy sem, magától értetődőnek vették ugyanis a váláshoz való jogot. Ahelyett hogy Jézus a válás elfogadható okait kezdte volna magyarázni, inkább a probléma gyökerét ragadta meg és azt mutatta meg, hogy Isten a válást sohasem tervezte el. Ha valóban megértették az egy test szövetség jelentőségét férj és feleség között, akkor egyáltalán nem keresnek kifogást a házasság felbontására. Ez a megközelítés megdöbbentette a farizeusokat, és a következő kérdést vetette fel: “Miért adott Mózes lehetőséget a törvényben a válásra?”
Jézus azt válaszolta, hogy a válás megengedett volt ugyan, de Isten sohasem tervezte be. Isten megengedett valamit, amit gyűlölt, mivel az emberek szíve kemény volt. Ez a poligámiára és a rabszolgaságra is igaz volt. Miután valaki azt kérdezi, hogy “miként válhatok el?” ahelyett, hogy azt kérdezné “miként őrizhetem meg a házasságom?”, ennek a személynek már megkeményedett a szíve és már súlyos törés van a házasságában.
Jézus azért jött, hogy eltávolítsa a kemény szíved, és egy könyörülettel teli szívet adjon, ezért ne engedd meg magadnak, hogy szíved bármily módon megkeményedjen! Akár házas vagy, akár nem, döntsd el ma, hogy a válást ellenségként kezeled, és Isten szeretete, könyörülete fogja vezetni a szíved és elméd. Ezután Isten legjobbjában fogsz járni valamennyi kapcsolatodban.