Adj agapé szeretetet! Szeptember 24.
Máté 23,12: „Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.” (RÚF)
MÁTÉ 23,10-12
A Róma 12,10 arra int bennünket, hogy jobban kívánjuk mások jólétét, mint a magunkét és jobban szeressünk másokat magunknál. Ez egy bámulatos parancsolat, amely csak Isten természetfeletti szeretetén keresztül valósítható meg. Ha megértenénk és alkalmaznánk ezt a nagyon egyszerű, mégis nagyon mély igazságot, akkor megszűnne a viszály. (Péld 13,10) A világ úgy látná a kereszténységet, mint még soha, mi pedig felfedeznénk az abból fakadó igazi örömöt, hogy nem pusztán magunkat szolgáljuk.
Manapság nagy a zűrzavar a szeretet témájában, mert csak egyetlen szavunk van a jelentések széles körének kifejezésére. Ha például azt mondtam, hogy „szeretem a feleségemet, szeretem az almás pitét és szeretem a kutyámat”, akkor nyilvánvalóan nem azonos mértékű vagy értelmű szeretetről beszélek. Az isteni szeretet – vagyis a szeretet legmagasabb formája – az AGAPÉ. Ilyenkor mások jólétére vagy épülésére törekszünk még akkor is, ha nem kedveljük őket. Ez a szeretet nem az érzésekből fakad. Jézus ezt az AGAPÉ szeretetet mutatta meg, amikor felvette a keresztet és meghalt értünk, noha nem volt kedve meghalni. Az érzéseitől függetlenül a mi javunkat kereste.
Mi is így (AGAPÉ szeretettel) szerethetjük az ellenségeinket, noha nem kedveljük őket. Ha éhesek, enni adhatunk nekik, ha szomjasak, inni adhatunk nekik. Dönthetünk úgy, hogy mások javát és jólétét keressük, függetlenül attól, hogy mit érzünk. Ha valaki azért lesz szolga és azért alázza meg magát, hogy felmagasztalják, akkor nem teljesíti igazán Jézus parancsolatát. Jézus az igazi szolgáló szívről tanít – egy olyan szívről, amelyik jobban szeret másokat, mint önmagát, és örömmel nélkülöz, hogy valaki más boldoguljon.