Állj ellen a kísértésnek! Október 10.
Lk 22,3
Akkor bement a Sátán Júdásba, akit Iskáriótesnek neveztek, és egyike volt a tizenkettőnek.
(Lk 22,3)
Némelyek szerint Júdás azért árulta el Jézust, hogy kény szerítse Őt a római vezetéssel való összeütközésre. Ezután Jézusnak természetfeletti erejét kellett volna fel-használnia az önvédelemhez és a Római Birodalom megbuktatásához, így adta volna vissza Izrael nemzeti függetlenségét. Ez az elképzelés Júdás azon reakcióján alapul, amikor látta Jézus elítélését. „Megbánta tettét” (Mt 27,3) – ez arra utal, hogy Jézus elítélése sohasem volt Júdás szándéka. A Biblia azonban nem említi, hogy Júdás nemes jellemvonásokkal rendelkezett volna.
Egyszerűen tolvaj volt. Ez a vers világossá teszi, hogy Sátán bement Júdásba, és Jézus el árulásának gondolatát a szívére helyezte. Biztosak lehetünk abban, hogy Sátán célja azzal, hogy Júdást Jézus elárulására motiválta, az volt, hogy lopjon, öljön és tönkretegyen (Jn 10,10). Azonban az a tény, hogy Sá-tán megszállta őt, nem menti fel Júdást tette felelőssége alól. Az ördög körbejár és keresi, hogy kit nyelhet el (1Pt 5,8). Csak úgy senkit sem tud elnyelni, csak akkor, ha helyet biztosítanak a számára. Azzal, hogy tolvaj lett, Júdás hozzáférést adott Sátánnak az életéhez. Lehetséges, hogy egyáltalán nem állt szándékában Jézus elárulása, amikor lopni kezdett Tőle, de miután alávetette magát Sátánnak a lopással, már nem tudott megállni. A bűnt nem lehet kontrollálni.
Nem tudsz csak egy „kicsit” bűnöz ni. A bűn az bűn Isten szemében, és minél inkább átadod magad, annál erősebben megragad téged. Azért, hogy ellenállhass az ördögnek, és győzelmet arass a kísértés felett, először Istennek kell alárendelni ma gad (Jak 4,7). Miután alárendelted magad Neki, a Szent Szellem ter mészetfeletti erővel ruház fel, hogy nemet mondhass az ellenségnek, amikor az megpróbál valamit tenni az életedben.