Állj ellen a kísértésnek!

Akkor bement a Sátán Júdásba, akit Iskáriótesnek neveztek, és egyike volt a tizenkettőnek. (Lukács 22:3)

Némelyek szerint Júdás azért árulta el Jézust, hogy kényszerítse Őt a Római kormánnyal való összeütközésre. Ezután Jézusnak természetfeletti erejét kellett volna felhasználnia az önvédelemhez és a Római Birodalom megbuktatásához, így adva vissza Izrael nemzeti függetlenségét. Ez az elképzelés Júdás azon reakcióján alapul, amikor látta Jézus elítélését. “Megbánta tettét” (Máté 27:3), ez arra utal, hogy Jézus elítélése sohasem volt Júdás szándéka. Azonban a Biblia nem említi, hogy Júdás nemes karaktervonásokkal rendelkezett volna. Egyszerűen egy tolvaj volt.

Ez a vers világossá teszi, hogy Sátán bement Júdásba, és Jézus elárulásának gondolatát Júdás szívére helyezte. Biztosak lehetünk abban, hogy Sátán célja azzal, hogy Júdást Jézus elárulására motiválta az volt, hogy lopjon, öljön és tönkretegyen. (János 10:10). Azonban az a tény, hogy Sátán megszállta Júdást, nem menti fel Júdást tette felelőssége alól. Az ördög körbejár és keresi, hogy kit nyelhet el. (1. Péter 5:8.) Csak úgy senkit sem tud elnyelni. Helyet kell biztosítani a számára. Azzal, hogy tolvaj lett, Júdás hozzáférést adott Sátánnak az életéhez. Lehetséges, hogy egyáltalán nem állt szándékában Jézus elárulása, amikor lopni kezdett Tőle, de miután alávetette magát Sátánnak a lopással, nehéz volt a megállás.

A bűnt nem lehet kontrollálni. Nem tudsz csak egy “kicsit” bűnözni. A bűn az bűn Isten szemében, és minél inkább átadod magad, annál erősebben megragad téged. Azért, hogy ellenállhass az ördögnek és győzelmet arass a kísértés felett, először Istennek kell alárendelni magad. (Jakab 4:7.) Miután alárendelted magad Neki, a Szent Szellem természetfeletti erővel ruház fel, hogy nemet mondhass az ellenségnek, amikor az megpróbál valamit az életedben tenni.