Az adósságunk ki lett fizetve Augusztus 2.
Lukács 16,17: „Hamarabb elmúlik az ég és a Föld, mint hogy a törvényből egyetlen ióta vagy vessző is elveszne.” (KJV)
LUKÁCS 16,17
Az ióta nemcsak az egyik legkisebb betű volt a héber ábécében, hanem az egyik legjelentéktelenebb is, amit néha az író a tetszése szerint kitörölt. A vessző csupán egy jel vagy egy pont volt, amely segített megkülönböztetni az egyik betűt a másiktól. Ez a mai pontnak vagy aposztrófnak felel meg. Jézus lényegében azt mondja ezzel, hogy a törvény legapróbb részlete sem múlik el. Krisztus betöltötte a törvény minden betűjét. A törvény életre volt rendelve, de senki sem tudta megtartani. Ezért Maga Isten testté lett. Jézus megtette, amit soha egyetlen bűnös ember sem tudott. Megtartotta a törvényt, és ennek jutalmaként elnyerte Isten életét. Ez örök életet biztosított Neki, de mielőtt ezt nekünk adhatta volna, még volt egy kifizetésre váró adósságunk. Olyan ez, mintha valaki halálbüntetést kapna valamilyen borzalmas bűncselekményért, de egy milliárdos ráhagyná az egész vagyonát.
Semmit sem használna az elítéltnek. Ám ha ez a milliárdos valahogy ennek az embernek a helyére léphetne és meghalhatna érte, akkor ő szabadon távozhatna, és élvezhetné új keletű gazdagságát. Jézus ezt tette értünk. Elvette a bűneinket, és nekünk adta az Ő igazságát. Jézus sokkal többet tett annál, mint hogy örök életet szerzett nekünk – kifizette bűneink teljes zsoldját is. (Róm 6,23) Isten szó szerint a saját Fiára helyezte az ellenünk szóló kárhoztató ítéletet. Jézus tökéletes testét sújtotta az ítélet, hogy a mi romlott testünk szabad lehessen. Micsoda csere! Mivel Jézus hordozta az ítéletünket, nekünk nem kell. Az adósság már ki lett fizetve.