Az Atya terve     

Az Atya terve                                                                  December 16. 

Lukács 24,21: „Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.” (RÚF) 

LUKÁCS 24,21 

Amikor elérkezett a megfelelő idő, Isten elküldte a Fiát a mennyből, isteni létéből a világra. Jézus asszonytól (szűztől) született, a törvény követelményeinek alávetve. Meghatározott időben lett elküldve. Eljövetele a fizikai világba nem véletlenszerű esemény volt és nem véletlenszerű időben történt. Voltak bizonyos fejlemények, amelyeknek be kellett következniük, mielőtt Krisztus a Földre jöhetett, hogy megváltsa az embert. Az Atya a lehető legkorábban küldte el Fiát a Földre. Korai lett volna bármilyen időpont azelőtt, hogy Jézus megszületett Szűz Máriától. 

Világrajövetelének kettős célja volt. Először is azért jött, hogy „a törvény alatt levőket megváltsa”. Ezt úgy tette, hogy tökéletesen megtartotta és betöltötte a törvényt, és megfizette az átkát (M. 5,17; Gal 3,13) Ezáltal Krisztus megszabadított minket a törvény teljes rendszerétől. A megváltást kifejező görög szó jelentése: KIVÁSÁROL a rabszolgapiacról. 

Másodszor, Krisztus megadta nekünk a fiúságot annak minden kiváltságával együtt. Nem pusztán a törvény rabságából váltott meg bennünket, hanem a fiúságra. Sokan itt megállnak, és csak azt veszik észre, hogy mitől szabadultak meg, azt nem, hogy mit örökölnek. Természetesen örülünk a megváltásnak, de tovább kell lépnünk, és fel kell ismernünk az örökségünk teljes áldását. Isten Önmagának teremtett minket, de mi eladtuk magunkat az ördög rabszolgájának. Isten visszavásárolt bennünket Jézus Krisztus drága vérén. Semmilyen erőfeszítés, emberi cselekedet vagy az ember saját igazsága sem hozhatta el azt az isteni kegyelmet, amire szükségünk volt. Isten saját élete (3Móz 17,11) volt a megváltásunk ára.