Az életed Istené      

A dénáron található kép – az egyetlen, kis ezüstérme, amelyet a császári adózás céljából elfogadtak – feltehetően Tiberius császárt ábrázolta (i.e. 14-37 között uralkodott). Az érme egyik oldalára ez volt rávésve: „Tiberius Caesar Augustus, az Isteni Augustus fia”, a másik oldalon pedig ez volt olvasható: „Főpap.” A véset ki-nyilvánította az istenséget, és császárként az imádatra való jogosultságot. A vallásos zsidók számtalan esetben próbálták Jézust tőrbe csalni a Törvénnyel kapcsolatban, de mindig kudarcot vallottak.

Ez alkalommal az adófizetés dolgával keresték fel, remélve, hogy a kapott válasz lehe tőséget teremt számukra, hogy Jézust Pilátus elé vigyék – elítéltetni. Úgy gondolták, hogy bármely válasz helytelen lesz. Ha Jézus elismeri a római adót, akkor elveszíti népszerűségét a tömegek előtt. Ha a római adó ellen szól, akkor viszont a zsidók átadhatják Őt a római kormány zónak, és Pilátus kezébe kerül. Úgy tűnt, hogy végre sikerült Jézust a hatalmukba keríteni. Jézus azonban olyan egyszerű bölcsességgel válaszolt, hogy a fari zeusok és a Heródes-pártiak saját csapdájukba estek, és bolonddá tették magukat. Jézus ezt mondta: „Adjátok meg a császárnak, ami a császá-ré, és az Istennek, ami az Istené” (Mk 12,17).

Az ember Isten képé-re teremtetett, ezért oda kell adnunk Isten számára azokat a dolgokat, amelyek hozzá tartoznak (az életünket), a császárnak pedig a rá tartozó dolgokat (a pénzt és egyéb javakat). Manapság az emberek hajlamosak sokat foglalkozni az adókkal és a számlákkal, Jézus maga is látta ezeknek a dolgoknak a szükségességét. Amikor tudod, hogy Isten a te forrásod, és az életed az Övé, akkor szíve sen adakozol és áldasz meg másokat, ahogy Ő is tette. A következő alka lommal, amikor az adódat vagy a számládat fizeted, tiszteld meg Istent, és tedd ezt örömmel, tudva, hogy ezzel mások életéhez járulsz hozzá.