Ennyi és kész! Július 8.
1 Péter 2,21-25
Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek,
az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg.
(1Pt 2,24)
Ennek a versnek az utolsó része megegyezik az Ézsaiás 53,4 gyel, egy fontos kivétellel: gyógyulásunk időpontját a múltba helyezi. Már meggyógyultunk. Némelyek számára ezt igazán nehéz elképzelni. Nem képesek megérteni azt, hogy miként lehetnek már gyógyultak, amikor betegség van a testükben. Az egyik lehetőség, ha azt mondjuk, hogy ez a szellemi gyógyulásról beszél, ám a Máté 8,17 teljesen egyértelművé teszi, hogy az Ézsaiás által említett gyógyulás fizikai jellegű, nem szellemi.
A kulcs ennek megértéséhez: a bűneink megbocsájtásával kap csolatos. Mikor is vált valóra bűneink bocsánata? Az Írások alapján ez Krisztus halálakor történt meg, jóval azelőtt, hogy azt elfogadtuk volna. Imáink „csupán” arra irányulnak, hogy elfogadjuk azt, ami már elvégzett dolog a szellemi világban, és ezeket a fizikai világba hozzuk. Ez a helyzet a gyógyulással is. Jézus már elvégezte a gyógyulásunkat. Ugyanaz az erő, amely fel támasztotta Őt a halálból, minden hívőben ott lakozik (Ef 1,19,20).
El végzett dolog. Annyit kell tennünk, hogy hiszünk, és fizikai jelét adjuk annak (Zsid 11,1), ami újjászületett szellemünkben már megtalálható. Végtelenül könnyebb valami olyat felszabadítani magunkban, amit bir tokolunk, mint megkapni valamit, ami nem a miénk. A gyógyulás azon-ban már a miénk. Kezdd el felszabadítani a gyógyulásod azzal, hogy megvallod a hi ted, és annak alapján cselekszel! Inkább ezt tedd, sem mint arra hasz náld a hited, hogy arra kérd Istent: gyógyítson meg! Ő már megtette.