Feltámadott testünk

Feltámadott testünk                                                                          Augusztus 9. 

János 11,13: „Pedig Jézus Lázár haláláról beszélt, de ők azt gondolták, hogy álomba merülésről szól.” (RÚF) 

JÁNOS 11,11-14 

Sok igerész alvásként említi a halált, a tanítványok azonban azt gondolták, hogy Jézus arról beszél, hogy Lázár egyszerűen pihen. Jézus végül a meghalt szó használatával tisztázza a félreértésüket, de nem ez volt az első választása – mégpedig azért, mert Isten nézőpontja más, mint a miénk. A halál a természetes ember számára végleges, Isten számára azonban nem. Lesz feltámadás. 

A korinthusiakhoz írt második levelében Pál természetes módon szemlélteti a feltámadást. Magokról beszél, amelyeket a földbe temetnek, és „meghalnak”, aztán pedig növényként feltámadnak. A növény és a mag nem hasonlít egymásra, de valójában mindkettő ugyanaz. A növény feltámadott állapotban van. Hasonlóképpen a fizikai testünk is meghal, de ugyanolyan biztosan feltámad, mint ahogy a magokból növények lesznek. 

Ahogy a mag más, mint a belőle termő növény, ugyanúgy más lesz a feltámadott testünk is. Megjelenését tekintve megdicsőült testünk nagyon hasonló lesz a fizikai testünkhöz. Ez annak alapján mondható el, amit a Biblia Jézus megdicsőült testéről jelent ki. Még mindig embernek látszott, evett, a kezén és lábán ott volt a szegek nyoma, és azt mondta, hogy van húsa és csontja. Ugyanakkor meg tudott jelenni és el tudott tűnni. Feltámadott testünk halhatatlan lesz, vagyis nem lesz alávetve a halálnak. Olyan lesz, mint Jézus feltámadott teste. Ahogy a jelenlegi fizikai testünk csodálatos teremtés, úgy a megdicsőült feltámadott testünknek is meglesz a maga dicsősége. Biztosak lehetünk abban, hogy Isten soha nem a desszertet szolgálja fel először. Ha fizikai testünk csodálatos, feltámadott testünk még inkább az lesz.