Fordulj el a bűntől! Augusztus 7.
János 11,5: „Jézus szerette Mártát, ennek nővérét és Lázárt.” (RÚF)
JÁNOS 11,5
Érdekes megjegyezni, hogy az Ige külön említést tesz arról, hogy Jézus szerette Mártát. Ez a Lukács 10,38-42-ben feljegyzett eset után történt, amikor Márta Jézus imádása helyett a szolgálattal volt elfoglalva, és a prioritásai még mindig nem voltak rendben. Jézus nem dorgálta meg Mártát, hanem buzdította, ösztökélte a saját érdekében. Amikor az Úr az életünk problémás területeivel foglalkozik, az mindig a javunkat szolgálja – nem büntetés, és nem szabad elutasításnak tekintenünk. Ez az egyik módja annak, hogy megkülönböztessük Isten helyreigazítását az ördög kárhoztatásától.
Isten meggyőz minket a bűnről, de nem ítél el. A meggyőzés kizárólag a mi hasznunkat szolgálja rosszindulat nélkül, míg a kárhoztatás magában foglalja a büntetést is. Sátán az, aki vádolja a keresztényeket, de a Szent Szellem adott nekünk hatalmat, hogy megmeneküljünk ettől. Az Úr a Szent Szellem belső szolgálatán keresztül győzi meg a hívőt. Ez mindig pozitív módon történik, és arra ösztönöz bennünket, hogy elforduljunk a bűntől, nem pedig negatív módon, elítélve minket az elkövetett bűn miatt.
Azt a keresztényt, aki még mindig kárhoztatás alatt él, az ördög vádolja, vagy önmaga ítéli el magát. Csak azok kerülik el a kárhoztatást, akik a Szent Szellem erejében élnek. Hasonlítsd össze ezt a gravitáció törvényével! A gravitáció olyan törvény, amelynek soha nem szűnik meg az ereje, de leküzdhető. Az aerodinamika törvényei révén az ember voltaképpen tud repülni és űrhajókat küldhet a Föld gravitációján túlra. Ehhez azonban erőre van szükség. Ha ez az erő megszűnik, a gravitáció törvényének hatása miatt a jármű lezuhan.
Hasonlóképpen, a bűn és a halál törvénye továbbra is létezik. Ha egy keresztény elzárja az élet Szellemének erejét, és a saját testi, természetes erejében kezd járni, a Sátán felhasználja a bűn és a halál törvényét, hogy kárhoztassa és tönkretegye. Nem Isten az, aki vádol minket.