Kiválasztva a teremtés előtt 

Kiválasztva a teremtés előtt                                                                                                   November 3. 

János 17,24: „Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt.” (RÚF) 

JÁNOS 17,24 

Isten, az Atya már azelőtt kidolgozta az üdvösség tervét, hogy a világot megteremtette volna. Legtöbben nem teremtettük volna meg a világot és az embert, ha tudjuk, milyen szívfájdalommal és szörnyű áldozattal fog járni. Isten azonban nem ember. Az Ő megítélése szerint (márpedig ez a helyes megítélés) a jutalom megérte az árát. 

Az Úr már a világ kezdete előtt kiválasztott minket Krisztusban. Nem az érdemeink alapján választott ki bennünket, hanem kizárólag az alapján, hogy elfogadtuk Krisztust – és mindezt az előre tudása tette lehetővé a világ megalapítása előtt. A szó szoros értelmében nem minket választott ki, hanem Krisztust, és mindazok, akik „Krisztusban vannak”, részesülnek ebben a kiválasztottságban. Ahogy a kedvezményezettjei vagyunk a szövetségnek az Atya Isten és az Ő Fia, Jézus között, éppen úgy kiválasztottak is vagyunk, mert Isten választottját, Krisztust választottuk. Az Atya nem utasít el minket, ahogy Jézust sem utasítja el, hiszen Krisztus által elfogadott minket. 

Egyikünk sem állíthatja, hogy az emberek szemében feddhetetlen, mert az ember a külsőt nézi (1Sám 16,7), és mindnyájan vétkeztünk (Róm 3,23). Ám az Úr az újjászületett szellemünkre tekint, amely Krisztusban újjá lett, ezért szentnek és feddhetetlennek lát bennünket. Piros üvegen keresztül nézve bármelyik szín piros lesz. Ugyanez igaz, ha zöld üvegen keresztül nézzük: minden zöld lesz. Isten Krisztuson keresztül tekint ránk, és az életünkben mindent Jézus vére borít. Szentek és feddhetetlenek vagyunk Előtte a Fia által kifejezett szeretete miatt.