Konkoly a búza között Április 13.
Máté 13,25: „De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment.” (RÚF)
MÁTÉ 13,24-30
Sátán néhány követőjével titokban beszivárgott az egyházba abból a célból, hogy akadályozza az egyház befolyását. Ez hatékonyabb stratégia, mint a közvetlen ellenállás.
Az itt említett konkoly az Óvilágban termő mérgező gyomnövényre utal. A búzaszem gyakorlatilag szinte megkülönböztethetetlen a konkolytól, amikor a szár kisarjad a földből. Mire a konkoly megkülönböztethetővé válik, olyan mélyen meggyökerezik, hogy ha a termő búza közvetlen közelében nő, a kitépése egyben a búza kitépését is jelenti. Ezért a 30. vers arra int bennünket, hogy hagyjuk mindkettőt együtt növekedni az aratásig. A konkolyszemek a búzával ellentétben hosszúak és feketék, és betakarításkor könnyen felismerhetők. Sokan kereszténynek vallják magukat, de „gyümölcseikről ismeritek meg őket”.
Lesznek olyanok, akik a gyülekezetben maradnak, de meg vannak tévesztve, és nincsenek tudatában annak, hogy nem születnek újjá. Jézus figyelmeztet minket, hogy ne próbáljuk eltávolítani őket – különösen azért, mert nem mindig lehet megismerni mások szívét. Ha próbáljuk kiirtani a konkolyt, azzal megbotránkoztathatjuk Krisztus egyik „kicsinyét”, és megingathatjuk a hitét.
Fontos azonban, hogy a saját személyes érdekünkben tisztában legyünk azzal, hogy az ördög gyermekei az igaz hívők közé kerülnek. A legjobb védelem az, ha Isten Igéjét anélkül prédikáljuk, hogy felhígítanánk. A hamis testvérek nem viselik el az egészséges tanítást. Távoznak, amikor az Ige, amely élesebb minden kétélű kardnál, leleplezi a szívek gondolatait és szándékait. Ragaszkodj az Igéhez!