2014. májusi hírlevél – Már a tiéd!

Kedves Barátom!

1968. március 23-án csodálatos megtapasztalásom volt az Úrral, ami véglegesen megváltoztatta az életem. A kapott kijelentést azóta is próbálom megérteni és kommunikálni. Ez a tudás nem a normális tanulás és művelődés csatornáin keresztül jött, hanem a Szellem természetfeletti módon hozta tudomásomra.

Mikor először szívbéli kapcsolatba kerültem az Úrral, egyszeriben intuitíven tudtam Róla dolgokat. E kijelentések egyike a főoszlopa lett annak, amit az Úr elvégzett az életemben, ez az evangélium legfontosabb és legalapvetőbb igazságainak egyike. Ez pedig az, hogy Isten a Maga részét már megtette. Mikor Jézus felkiáltott, hogy “Elvégeztetett!” (János 19:30), akkor pontosan ezt is gondolta. Munkája kész volt a földön. A jóvátétel teljes volt. Mindenről gondoskodott, amire valaha szükségünk lehet. Nem Rá várunk, hogy adjon; Ő vár ránk, hogy vegyünk el mindent.

Az Efézusi levél is ebből a perspektívából íródott: minden a miénk Krisztusban.
Efézus 1:3
“Áldott legyen Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekben Krisztusban.” (szerző kiemelése)
Minden áldás, amire valaha szükséged lehet, vagy amit kívánsz az Úrtól, a tiéd… nem kell küzdened érte. Isten kirendelte, mielőtt még a szükséged feltűnt volna. Egyszerűen annak elfogadásáról van szó, amit Isten már megtett.

Rendkívüli módon hasznunkra lesz, ha ezt megértjük és meggyőződünk erről. A törvényeskedésnek, a teljesítmény-mentalitásnak nem lesz többé helye, és óriási tehertől szabadulsz meg. Hogyan kételkedhetnél abban, hogy Isten neked ad valamit, ha egyszer már neked adta? Mikor Jamie és én egy kis gyülekezetet pásztoroltunk 1973-ban Seagoville-ben (Texas), még egy teljes Bibliám sem volt. A Bibliámat még Vietnámba vittem magammal; tiszta penész volt, és egész könyvek hiányoztak belőle. Úgy döntöttem, számomra ez már többé nem kérdés, tényleg szükségem van arra, hogy hittel elvegyek egy új Bibliát.

Itt volt az ideje, hogy lássam hitem eredményét. Elfogadok egy új Bibliát, nincs más lehetőség. Ha nem tudok 20 dollárt hittel elvenni Istentől, hogyan bízhatok Benne az örökkévaló dolgok felől való szolgálatommal kapcsolatban? Az ördög tudta, hogy ez milyen fontos volt számomra, és foggal-körömmel harcolt ellenem. Hónapokba telt, míg elég pénzt félre tudtam tenni ahhoz, hogy megvehessem azt a Bibliát. Az idő alatt nem múlt el tíz perc anélkül, hogy ne kellett volna valamilyen kételkedő gondolattal megbirkóznom. Az ördög folyamatosan ezt mondta: “Sosem lesz a tiéd. Szép kis Isten embere vagy te! Még egy rendes Bibliád sincs! Hogyan térnének vagy gyógyulnának meg mások az imáidra, mikor még egy Bibliát sem tudsz Istentől elfogadni?” A harc intenzív volt.

Eljött a nap, amikor meglett a pénz. Vadonatúj Bibliát vettem, belegravíroztattam a nevem, és a hónom alá véve kisétáltam a boltból. Győztem! És tudod mit? A kételyeim azonnal megszűntek. Hónapokon át harcoltam a negatív gondolatokkal. De ahogy megvolt a Biblia, soha többé nem kételkedtem, hogy megkapom-e. Talán most azt gondolod: “Persze, hogy nem kételkedtél, mikor már megvolt. Az őrültség lenne!” Pontosan erről beszélek. Imádkoztál-e már valaha azért, hogy meggyógyulj, aztán a következő gondolatodban azon tűnődtél, hogy vajon tényleg meggyógyulsz-e majd? Ez azért van, mert nem úgy nézel a gyógyulásra, mint ami már megvan, hanem úgy, mint amit még el kell végezni.

Az 1Péter 2:24 mondja:
“Az Ő sebeivel meggyógyultatok.” (szerző kiemelése)
Befejezett ügy. Valójában helytelen úgy imádkozni, hogy gyógyuljunk meg. Ahelyett el kell fogadjuk a gyógyulást, amit az Úr már elvégzett. Nem mindegy, hogy harcolunk azért, hogy meggyógyuljunk, vagy harcolunk, mert már meggyógyultunk. Ez a különbség a siker és a kudarc között.

Az Efézus 2:8-ban Pál ezt mondja:
„Kegyelemből üdvözültetek, hit által, és ez nem tőletek van.”
Nem csak kegyelemből üdvözülünk, vagy csak hit által; hanem a kettő kombinációja által. Valójában a hit nem igazi bibliai hit, hacsak nem arra használjuk, hogy elvegyük, amit Isten már kegyelemből megadott. Kegyelem az, amit Isten már megtett értünk, érdemtől függetlenül, tőlünk semmit nem várva. Ha bármilyen jóságunkhoz van kötve, akkor az nem igazi kegyelem. Isten kegyelemből mindent megadott, amire valaha szükségünk lesz.

A hit nem veszi rá Istent arra, hogy mozduljon. Ha Isten nem mozdult kegyelemből, akkor a mi hitünk nem fogja erre rávenni. A hit egyszerűen birtokba veszi azt, amit Isten már kegyelemből megadott. Ha a kegyelméből már gondoskodott minden szükségedről, akkor a hit egyszerűen csak a te pozitív reakciód arra, amit Ő már megtett – nem olyasvalami, amit te teszel, hogy rávedd Istent a cselekvésre.

Ezek az igazságok csak a Szent Szellem kijelentése által elevenedhetnek meg benned. Sokan nem tudják ezt felfogni, mert az öt érzékszervük csapdájában vergődnek. Ha nem látnak, ízlelnek, szagolnak, érintenek vagy hallanak valamit, azt gondolják: nem is létezik. Ezért amikor azt mondod nekik, hogy már meggyógyultak, megvizsgálják fizikai testüket öt érzékszervükkel, és ha nem látják vagy érzik a gyógyulást, akkor azt mondják, hogy nem gyógyultak meg. Sok minden létezik, amit nem fogunk fel érzékszerveinkkel. Például bárhol is vagy most, televíziós sugárzás van jelen. Nem látod, nem hallod, de ott van. Csak be kell kapcsolnod egy tv készüléket, ráhangolódnod a jelzésre, és akkor látni és hallani fogod, hogy ott van a sugárzás. A sugárzás nem akkor kezdődött, amikor bekapcsoltad a készüléket; már sugárzott, mielőtt ráhangoltál volna. Csak az adást kezdted el akkor fogni. Ugyanígy az Úr már MINDENnel megáldott. Talán az életed nem ezt tükrözi, de az nem azért van, mert az Úr nem adott, hanem azért, mert te nem vetted el.

Ha most a tv készüléked hirtelen elsötétülne, mit csinálnál? Azonnal kapcsolatba lépnél a tv társasággal és sürgetnéd őket, hogy javítsák meg az adóállomásukat? Nem hinném. Először a készülékedet ellenőriznéd le. Ám a szellemi világban a keresztények állandóan az Úrhoz mennek, és arra kérik, hogy Ő javítsa meg az adóját ahelyett, hogy azt kérnék Tőle, munkálkodjon a vevőkészülékükön. Ha nem látják gyógyulásuk azonnali megnyilvánulását, automatikusan azt gondolják, hogy Isten nem gyógyította meg őket. Ritkán gondolják azt, hogy talán a vétellel van a probléma.

Dániel két imádsága szerepel a Dániel 9. és 10. részében. Az első imádságára a választ még imája alatt látta, körülbelül három percen belül. De a tizedik részben három hét telt el, mire látta a választ. Vannak, akik azt gondolják: „Hogy-hogy Isten az elsőre három percen belül válaszolt, a másodikra meg csak három hét múlva?” A válasz erre az, hogy Isten nem három percen belül válaszolt az egyik imára, a másikra pedig három hét múlva, hanem mindkettőre azonnal válaszolt. A Dániel 9:23-ban Gábriel arkangyal azt mondta Dánielnek, hogy az ima kezdeténél az Úrtól parancsot kapott, hogy menjen és magyarázza meg a választ Dánielnek. Mégis ez Gábrielnek három percbe került. Aztán a tizedik részben a küldött, aki Dánielhez jött, azt mondta, hogy az első nap, amikor Dániel imádkozott, az Úr elküldte, de három hétig feltartotta egy démoni erő.
Ezekben az esetekben nem Isten volt a tényező. Ő mindkét imára azonnal válaszolt, de annak, amit az Úr megparancsolt a szellemi világban, hátráltatva volt a fizikai világban való megjelenése. De a válasz ott volt. Az igazság az, hogy az Úr mindent megadott, amire valaha szükségünk lehet, de ez az ellátás a szellemi világban van.
„Isten Szellem: és akik imádják, szellemben és igazságban kell, hogy imádják.” (Ján. 4:24)
Isten a szellemi világban mozog. Az, hogy látjuk-e a szellemi világban tett cselekedeteit megnyilvánulni a fizikai világban, nem Tőle függ, hanem tőlünk: vajon elvesszük-e vagy sem.
Az ördög ellenállása volt az egyik tényező, de az emberek túl sokat tulajdonítanak neki. Némelyek azt gondolják, hogy az ördög sosem véti el, amit tenni akar. Az Úr hűségében nem biztosak, de teljesen meg vannak győződve, hogy az ördög mindig ott van, hogy nagy pusztítást végezzen.

Az ördög azonban mindig elrontja. Néha könnyen jön, máskor késhet Isten tettének fizikai megnyilvánulása. Ez nem azért van, mert Isten változik, hanem mert az ördög néha elvéti. Máskor meg számottevő démoni ellenállás hátráltatja annak megjelenését, amit Isten megparancsolt. Tudnunk kell, hogy Isten megtette a részét, és bármilyen késlekedés a megnyilvánulásban nem az Ő hibája. Ez hitben fog tartani minket. Emlékezz, hogy a hit a pozitív reakciónk arra, amit Isten már kegyelemből megadott.

Ezzel a szellemi hadviseléshez értünk, ami forró téma Krisztus testében, de véleményem szerint ezzel a tanítással élnek vissza ma leggyakrabban a gyülekezetben. Igaz, hogy mindannyian szellemi harcban veszünk részt. Ha letagadjuk, az még nem állítja meg a harcot – csak a veszteséget garantálja. De a Sátán egyedüli ereje a csalás. A Sátánnak nincs semmi fizikai ereje vagy hatalma felettünk, kivéve, amit mi adunk neki, amikor behódolunk hazugságainak. Ez olyan szélsőséges kijelentés, ami teljesen ellentétes a népszerű szellemi harcról való tanításokkal. Sokan hangoztatják, hogy démoni erők fogságban tartanak embereket, és az áttörés módja az, hogy közbenjárunk, megkötözzük ezeket az erőket, és így szabadítjuk meg az embereket. Isten Igéje nem ezt tanítja.

A Biblia ezt mondja:
„És tudni fogjátok az igazságot, és az igazság szabadokká tesz majd titeket” (Ján. 8:32)
Az igazság ismerete, nem az ördög imádságban való megkötözése az, ami megszabadít embereket. Nincs egy igei modell sem arra a szellemi háborúra, ahogyan ma tanítják. Sem Jézus, sem a tanítványai nem küldtek ki sosem imaharcos-csapatokat különböző városokba, hogy előkészítsék a szellemi klímát. Soha nem motiválták a hívőket arra, hogy életüket szellemi erők megkötözésével töltsék. Ez egy sokat vitatott téma, nincs elég időm kifejteni ebben a levélben. De mélyebben tárgyalom ezt a kérdést a „Már a tiéd!” című tanításomban. A könyv magyarul is megrendelhető.

Ha nem tapasztalod azt a bőséget, amiről pedig tudod, az Úr akarja, hogy tiéd legyen, garantálom, hogy kijelentésre van szükséged, amit ebben a tanításban megtalálhatsz. Ez olyan fajta tanítás, amit újra és újra el kell olvasnod vagy meg kell hallgatnod, egészen addig, amíg valóságos, kijelentett tudássá nem válik számodra. Ez az üzenet örökre meg fogja változtatni felfogásodat Isten áldásainak elvételéről. Ez az ismeret szabadít fel arra, hogy elvehesd Istentől, amit nyújt neked.

U.I. Mostani helyzetünkben Jamie-vel könnyű lenne kényelmesre fognunk a dolgokat. Isten sikeres szolgálattal áldott meg minket, életeket segítünk megváltoztatni, és még ha egyszerűen is, de kényelmesen élünk, elégedettek vagyunk. Ezzel az a probléma, hogy itt nem Jamie-ről és rólam van szó. Isten nem azért hozott minket idáig, hogy most hátradőljünk, és relaxáljunk. Isten azt akarja, hogy ez az üzenet milliókhoz jusson el, akik várják, hogy meghallják a jó hírt. Ez a látás Istentől fényesebben ég a szívünkben, mint valaha.

Reméljük, hogy a tiédben is ég, mert nélküled nem tudjuk véghezvinni. Isten így tervezte. Szükségünk van egymásra. Ha eddig még nem tetted, kérlek, fontold meg, hogy partnerünk légy, és ajándékaiddal együtt visszük a világba ezt az üzenetet. Isten áldjon meg!

Szeretünk téged,
Andrew és Jamie

Vélemény, hozzászólás?