Mi a te mentséged?

De én ezt válaszoltam: Ó, Uram, Uram! Hiszen nem értek a beszédhez, mert fiatal vagyok! (Jeremiás 1:6)

Isten kijelentette Jeremiásnak, hogy egy különleges célra teremtette. Megszentelte és kirendelte, hogy próféta legyen Izrael nemzete számára. Milyen fantasztikus hír! Milyen hatalmas dolog tudni, hogy Istennek különleges célja volt Jeremiás teremtésével. Nem baleset történt. Azért lett, hogy az Úr számára elvégezzen egy fontos munkát.

Azonban Jeremiás nem érezte áldottnak magát ettől a hírtől – megijedt. Ki akart maradni Isten tervéből. Azt gondolta, hogy az elhívás túlságosan nagy volt a részére, az igazság viszont az, ha az elhívásod nem nagyobb annál, mint amit elképzelhetőnek tartasz megtenni, akkor valószínűleg nem Istentől van. Isten egy nagy Isten, és Ő nagy dolgokra hív el. Mi kicsiben gondolkodunk. Isten nagyban. Hála Istennek, Ő az, aki felhatalmaz bennünket, és képessé tesz arra, hogy megtegyük azt, amire elhívott bennünket.

Jeremiás azzal tiltakozott, hogy csak egy gyermek, és nem tud beszélni. Valójában abban az időben felnőtt férfi volt. Saját hitére utalt, arra, hogy alkalmatlan volt a feladatra. Mózes ugyanezt a vonalat követte Istennel. (2. Mózes 4:10.) Mindannyian próbáltuk már ezt. De az Úr azt parancsolta Jeremiásnak, hogy többé soha ne mondja magáról, hogy alkalmatlan.

Egyikünk sem képes Isten akaratát a saját erejéből megtenni, de egyikünk sincs önmagára utalva, amikor Isten akaratának alárendeljük magunkat. Ő különleges kenetet és ajándékokat ad, hogy elvégezhessük az akaratát. Amit tennünk kell, hogy alárendeljük magunkat a számára, a többit Ő teszi meg.

Ismered Isten akaratát az életedben? Úgy érzed, hogy hiányzik belőled az, ami a véghezviteléhez szükséges? Ha igen, akkor jó helyen vagy. Ne próbáld saját erődből elvégezni a feladatot, és soha többé ne utalj a gyengeségedre. Csak add Neki magad és haladj előre!