Az apa szeretete

És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt.  (Lukács 15:20)

A fiú apja –  mivel már távolról megpillantotta őt – bizonyára nagyon kívánta a fiával való találkozást. A példabeszéd szellemi alkalmazása, hogy mennyei Édesapánk hasonló módon kíván megtisztítani és befogadni bármely bűnöst. A bűnös ember egyetlen teendője, hogy megtér, és visszajön Hozzá a megbocsájtásért.

Jézus a példabeszédet a farizeusok megdorgálására használta, akik kemény, önigazult és meg nem bocsájtó módon viszonyultak a bűnösökhöz. Az idősebb testvér a példázatban azokat a farizeusokat és vallásos embereket szimbolizálja, akik saját jó cselekedeteikkel szeretnék kiérdemelni az üdvösségüket és Isten elfogadását. Hasonlóan az idősebb fiúhoz, a farizeusok sem éltek lázadó életet, külsőleg. Azt gondolták, hogy akik nem felelnek meg saját mércéjüknek, azokat bizonyára Isten is gyűlöli.

Isten Szava azonban ezt mondja: “Úgy szerette Isten a világot”, valamint “Krisztus Jézus azért jött a világba, hogy bűnösöket mentsen meg”. Ezek és még más Igék felfedik számunkra az Atya szívét a bűnös emberek felé. Ő a hazatérésüket akarja! Helyre akarja velük állítani a kapcsolatot, hogy újra részese legyen az életüknek és megáldja őket. Ő szereti a bűnösöket.

A megtérő tékozló fiú megértette a materializmus és erkölcstelenség hiábavalóságát, és visszatérve otthonába olyan kapcsolatba került az apjával, amelyet sem ő, sem idősebb testvére azelőtt nem élt még át. Mi a feltétele ma az Atyával való kapcsolatodnak? Ha bármely okból szükséged van arra, hogy helyreálljon a kapcsolatod Vele, az Ő karjai tárva vannak előtted, az kívánja, hogy fuss hozzá, most.