A remény megtisztulást produkál

Ezért akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta. (1 János 3:3)

Minden alkalommal, amikor Pál apostol a kegyelmet prédikálta, felmerült a következő kérdés: “Azt mondod, hogy vétkezhetem, mivel a kegyelem alatt vagyok?” Ezzel a kérdéssel Pál három alkalommal foglalkozott írásaiban (Róma 3:8; 6:1-2,15; Galata 2:17) és valamennyi esetben határozott “Távol legyen!” volt a válasza. Biztosan mondhatjuk, hogy Pál nem ezt osztotta meg hallgatóival, és az evangéliumokat olvasva láthatjuk, hogy bár Jézus együtt érző és irgalmas volt a bűnösökhöz, Ő mindig azt mondta: “Menj el és ne vétkezz többé!” (János 8:11).

A Biblia világosan fogalmaz, hogy minden újjászületett személy, akinek reménysége van a feltámadásban, keresi a megtisztulást, és olyan tiszta akar lenni, mint Jézus. Ez nem jelenti szükségszerűen, hogy el is éri a célt. Sok egyéb tényező hatástalaníthatja Isten kegyelmét az ember életében, és továbbra is a bűn fogságában tarthatja. Ennek ellenére az Írás egyik kétségtelen ténye, hogy aki Isten gyermeke, és várja azt a pillanatot, amikor Jézus eljön, hogy elragadja a feltámadás során, ezek az emberek olyan életet kívánnak élni, amire Ő örömmel tekinthet. A valódi keresztények egyik megkülönböztető jellemvonása ez.

Ugyanezt az érvelést használta Jézus, amikor azt mondta: “Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!” (Máté 24:42).Az Úr eljövetelének folyamatos szem előtt tartása hatást gyakorol cselekedeteinkre. Azok a keresztények, akik nem élnek tiszta életet, elfelejtették Isten Igéjének ígéretét, hogy eljön az a nap, amikor Jézus elé állnak, hogy számot adjanak életükről, és jutalmukat vegyék Tőle. Ma emlékezz meg arról, hogy ez a világ és minden, ami hatással van rád, mulandó és az enyészeté lesz az Úr megjelenésekor. Sokkal könnyebben meg fogod tudni határozni a fontossági sorrendet az életedben.