Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat. (Lukács 1:46)
A magasztal szó jelentése: nagyobbá tenni méretben, kiterjedésben, vagy hatásában. Hogy tudta volna Mária Istent bármilyen módon is nagyobbá tenni? Egyébként is, Isten az, aki, függetlenül attól, hogy mi mit gondolunk róla. Hitetlenségünk nem csökkenti Isten személyét, de csökkenti, hogy mi mennyit kaphatunk Belőle, vagy az ellátásából. Ebben az értelemben korlátozhatjuk (Zsoltár 78:41), vagy csökkenthetjük Isten képességét, hogy az életünkben tevékenykedjen. Minden esetben, amikor azt gondoljuk, hogy “Isten megteheti vajon?”, akkor kisebbé tesszük Őt saját elménkben. Hogy változtathatunk ezen?
“Magasztalom Őt hálaadással” (Zsoltár 69:30). Pontosan ezt cselekedte Mária. A hálaadás nagyobbá teszi Istent az életünkben. A hálaadáson keresztül memóriánk erejét gyakoroljuk azzal, hogy megemlékezünk azokról az alkalmakról, amikor Ő természetfeletti módon megmentett bennünket, meggyógyított és megszabadított – valamint, amit másokért cselekedett imáink meghallgatása nyomán. Emlékezésünk felkavar bennünket (2 Péter 1:13), és az Isten jóságán, hűségén való gondolkodás felépíti a hitünket. (Kolosszé 2:7.)
Bármire, amire elménk koncentrál, azt fel is nagyítja. Túlságosan gyakran a múlt rossz emlékeire fókuszálunk, vagy a jővő félelmeire. Néha Sátán nem tesz mást, mint utunkba helyez egy fogpiszkálót, de amire odajutunk, már annyit meditáltunk azon, hogy milyen problémáink származhatnak ebből, hogy a fogpiszkáló gerenda nagyságúra növekedik, és teljesen elzárja az utunkat. Az Urat kell magasztalnunk, emlékeztetve magunkat arra, hogy egyetlen gerenda sem állíthatja meg Őt, ha hiszünk Benne.
Mária magasztalta az Urat, és a leghatalmasabb csodát kapta, ami a világon valaha megtörtént. Te is megláthatod megvalósulni a csodádat. Kezd el magasztalni az Urat és figyeld meg, az Úr nagyságának érzete benned még ma növekedni fog.