A tapasztalat reményt szül

A békességes tűrés pedig próbatételt, a próbatétel pedig reménységet (Róma 5:4)

Volt egy időszak az életemben, amikor hittem, hogy Isten csodálatosan be tudja tölteni a szükségeimet, mivel ezt ígérte az Ő Igéje (Filippi 4:19) – bár még sohasem tapasztaltam ezt a gondoskodást. Azonban eljött az a nap, amikor már nemcsak hittem ezt, hanem a hitem valójában megfogható eredményeket produkált. Megtapasztaltam azt, amiben hittem.

Valami történt bennem. Nem mondhatom azt, hogy hitet eredményezett bennem, mivel már hitben voltam. Ha nem hittem volna, nem kaptam volna. (Jakab 1:5-7). Viszont a hitem megerősödött, mivel új reménységet kaptam. Ezelőtt az volt a reményem, hogy megtörténhet a dolog. Azután a reményem az lett, hogy újra és újra meg fog történni. Miután sokszor láttam Isten gondoskodását, az a várakozás alakult ki bennem, hogy Ő mindig gondoskodni fog rólam. Isten gondoskodásának megtapasztalása új reményt hozott létre a szívemben.

Annak a szívében, aki folyamatosan tapasztalja Isten hűségét, a reménynek olyan ereje és mélysége lakozik, amit egy újonc nem érthet meg, nem is értékelhet. Az a személy, aki már felépített egy otthont, magabiztossá válik, biztonságérzete lesz, amit egy először építkező nem ért. Képes lehet megismételni a gyakorlott építkező teljesítményét, sőt túl is haladhatja azt, de a tapasztalat határozott előnyt ad a “veteránnak”.

Nem vezet rövid út a tapasztalathoz, de ahogy a régi mondás mondja: “Ma van az első napja az életed hátralévő részének.” Tedd ma próbára Isten Igéjét, és kezdd el élvezni a növekvő remény csodás előnyeit.

Vélemény, hozzászólás?