Először a szeretet

Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. (János 13:35)

Jézus nem azt mondta, hogy az emberek a tanításunkról, rituáléinkról, bűngyűlöletünkről, még csak nem is az Isten iránti szeretetünk kifejezési módjairól fognak megismerni bennünket, mint tanítványokat. Rendkívül egyértelműen mondta, hogy egy jellegzetesség alapján azonosít bennünket a világ Jézus követőiként – az egymás iránti szeretetünk alapján.

Ugyanazon az estén az Úr az Atyához imádkozva ugyanazt a gondolatot mondta ki: “Hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.” (János 17:21). Az egyetlen módja annak, hogy Krisztus teste eggyé váljon, ahogy Jézus és az Atya egy, az isteni szereteten keresztül valósulhat meg.

Jézus szerint a hívők egysége – amely az őszinte isteni szereteten keresztül valósul meg – a leghatalmasabb evangelizációs eszköz, ami valaha is volt vagy lesz az egyház kezében. A korai egyház nem rendelkezett azzal a szilárd szervezeti rendszerrel, amit ma láthatunk, vagy azzal a képességgel, hogy bárhová a világon néhány óra leforgása alatt eljuthatunk. Bizonyára közel sem költöttek annyi pénzt – hozzánk képest – az Evangélium terjesztésére. Mégis a Tesszalonikában élő pogányok azt mondták Pálról és társulatáról, hogy “ezek, akik az egész világot felforgatták, itt is megjelentek”. (Apcsel 17:6.) Az egész ismert világot evangelizálták kevesebb mint 30 év alatt.

Mielőtt a Máté 28:19-20 Nagy Küldetését teljesíthetnénk, a gyülekezeten belül meg kell történnie a szeretet ébredésének, ahol a doktrínák és rituálék a hátsó sorokba szorulnak az egymás iránti szeretet mögött. Ma kérd az Urat, hogy mutassa meg számodra a testvérek felé való szereteted kifejezésének módját.

Vélemény, hozzászólás?