Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust. (János 17:3)
Ahhoz, hogy teljesen megértsük, hogy mi is az örök élet, hasznos lesz megértenünk, hogy mi nem az. Az örök élet nem a véget nem érő létezés. Mindenki létezni fog akár a mennyben, akár a pokolban. Továbbá az örök élet nem véget nem érő létezés a menny áldásaiban a fizikai halált követően. A János 3:36 és 5:24 azt mutatja, hogy az örök élet a hívő ember jelen idejű tulajdona.
Jézus a János 17:3-ban úgy határozza meg az örök életet, mint az Atya és Jézus Krisztus megismerése. Az ismer szó intimitást és kijelentést jelent a puszta intellektuális ismeret helyett. Így az örök élet az jelenti, hogy intim, személyes kapcsolatban állunk Istennel, az Atyával és Jézussal, a Fiúval.
A János 3:16 alapján ez a közeli kapcsolat Istennel jelenti az üdvösség lényegét. Bűneink bocsánata nem képezi az üdvösség lényegét; bűneink bocsánata eszköz üdvösségünk megszerzéséhez, melynek lényege az intim kapcsolat az Atyával. Nem lehetünk közeli kapcsolatban egy szent Istennel, ha szentségtelen bűnösök vagyunk. A bűn akadályként állt közénk és Isten közé. Foglalkozni kellett vele, és Jézus ezt meg is tette; de ha üdvösségünk megáll a megbocsátásnál, akkor kimaradunk az örök életből – intim kapcsolat Istennel.
Csodálatos dolog megbocsátást és megtisztulást nyerni minden bűnünkből Jézus Krisztus vérén keresztül. Hatalmas reménység előre örülni a mennyei örökkévalóságnak. Azonban már ma élvezheted az üdvösséged legnagyobb áldását: intim, szemtől szembeni kapcsolat Istennel az Atyával és Jézussal a Fiúval.