Senkinek sincs mentsége

Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük. (Róma 1:20)

Amikor Vietnamban voltam, gyakran elmentem egy templom mellett, amely mindig megragadta a figyelmemet. A dzsungel már megkezdte az épület meghódítását azzal, hogy fák nőttek ki a kövek hézagaiból az épület tetején és oldalain. Amiért az épület különleges volt a számomra: három különálló részből állt, ugyanakkor mégis egy volt. Minden épületrész három emelet magas volt, és csak néhány centiméter választotta el őket egymástól.

Utánakérdeztem és megtudtam, hogy a templomot egy istenségnek építették, aki egy isten volt, három személyiségben. Fantasztikus! Ez a templom mintegy ötszáz évvel megelőzte a kereszténység megjelenését Vietnamban. A templom élénken illusztrálta a fenti igerészt.

Az Úr egy intuitív ismeretet helyezett el minden egyes emberben önmagáról, mindenkibe, aki csak ezen a földön élt. Még az Ő istensége is ismert a teremtéséből. Ezt tükrözte ez a templom is. A Róma 1 következő verseiben Pál arról beszél, ahogy az emberiség elferdítette ezt az ismeretet, majd bálványimádásba és egyéb tévelygésekbe ment. Nem azt mondom, hogy ezek az emberek az egyetlen igaz Istent imádták, akit mi ismerünk, de mindenesetre igazolja azt, hogy ezek az emberek rendelkeztek az igazság magjával, ami csak Istentől jöhetett.

A Biblia szerint, akik világos, egyértelmű módon sohasem hallották Jézus Krisztus evangéliumát, azok sem mentesülnek. Bár nem vonják felelősségre őket azért, amit nem tudnak, de rendelkeznek egy Isten felé vezető, beépített irányító eszközzel és számot kell adniuk arról, hogy mit kezdtek ezzel az ismerettel. Amint mások felé szolgálsz ma, emlékezz arra, hogy Isten már megmutatta számukra az igazságot.

Vélemény, hozzászólás?