Máté 6:9-13
Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved. (Máté 6:9)
Bár az Ószövetség 13 alkalommal “mi Atyánk” kifejezéssel utalt Istenre, ennek a megszólításnak Jézus általi gyakori használata teljesen új jelentést adott az Istennel való kapcsolatunknak. Jézus több mint 150 alkalommal utalt Istenre, mint az Ő Édesapjára, és 30 alkalommal a “mi Édesapánk” kifejezést alkalmazta. Ez felbosszantotta kora vallásos zsidóit. Botrányosnak tartották Isten Édesapaként való megnevezését, mivel értették, hogy ez Istennel való egyenlőséget jelentett. (János 5:17, 18.)
Ez a cím annyira megszokottá vált a mai egyházban, hogy gyakran nem is érzékeljük valódi jelentőségét. Az a kijelentés, hogy Istent nevezzük a “mi Édesapánknak”, felfedi Isten kedves, gyengéd és szerető természetét. (1 János 4:8). Pál még erre is ráerősít, amikor az Abba (Édesapa) kifejezést használja (Róma 8:15), ami egy szeretetteljes kifejezése annak, ahogy egy fiatal gyermek az édesapját hívja. Az Abba szó az angol daddy, vagy a magyar apuci kifejezés megfelelője. Jézus az Istennel való kapcsolatunkról beszél, és arról, hogy ezért dicsérnünk kell Őt. Ez egy olyan kapcsolat, amely meghaladja valamennyi földi, emberi kapcsolatunkat. Egy olyan Édesapához tartozunk, aki azért szeret bennünket, mert az Övéi vagyunk, megkötések nélkül.
Ha ma a dolgok keménynek tűnnek, vagy csak szükséged van valakire, hogy veled ünnepeljen, fuss a te Édesapádhoz. Dobj el minden tettetést és formalizmust, és nevezd Őt Apucikának!