Szívügy

Minthogy a körülmetélkedést Mózes rendelte el nektek – nem mintha Mózestől volna, hanem az atyáktól van -, és szombaton is körülmetélitek az embert. (János 7:22)

A körülmetélkedés szövetsége Ábrahámnak adatot az 1 Mózes 17:9-14 szerint. Isten azt mondta, hogy aki nem viseli testében a szövetség ezen jelét, annak meg kell halnia. Ez nagy jelentőséget helyezett a körülmetélés cselekedetére. Pál a Róma 4:3-13-ban azt mondja, hogy Ábrahám már a körülmetélése előtt megigazult. Ábrahám Istenben és ígéretében való hite legalább 13 évvel azelőtt megigazította őt, mielőtt körülmetélkedett volna.

Évszázadokon át a zsidók a körülmetélés külsődleges cselekedetére fordították a figyelmüket ahelyett, hogy a hit belső cselekedetére fókuszáltak volna, mint az üdvösség okára. Ez is egy vitás kérdés volt Jézus és a vallásos zsidó vezetők között. Ők az Úr parancsainak külsődleges cselekedeteit hangsúlyozták, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a szívük állapotát. Jézus azt mondta, ha valaki megtisztítja a szívét, akkor a cselekedetei is elkerülhetetlenül tisztává válnak.

Az ember testének állapota nem a legfontosabb dolog. Nem számít, hogy a test körül van-e metélve vagy sem. A szív állapota számít Isten előtt. Manapság a körülmetélés nem kérdés ugyan, ám megjelentek olyan tanítások, mint a vízkeresztség, a gyülekezeti tagság, és egyéb külső cselekedetek, melyeket némelyek az üdvösség szükséges feltételének tekintenek.

Az Isten szeretetében való hit, amely Jézuson keresztül fejeződött ki a kereszten, és az Ő feltámadása az egyetlen dolog, amelyet Isten a megigazuláshoz az embertől igényel. A vallási rítusok semmit sem jelentenek az üdvösség elérésében. Ma örvendezhetsz abban, hogy az egyetlen dolog, ami Istennek számít, hogy hiszel Jézus Krisztusban, mint Uradban és Megváltódban.