Készen állunk-e egy gazdagabb imaéletre? Szeretnénk-e megtanulni, hogyan imádkozzunk „szakszerűbben”, hogy minél hamarabb választ kaphassunk Istentől? Ha a kedves olvasó igennel felel a kérdésre, a megfelelő könyvet tartja kezében.

Amikor a tanítványok megkérdezték Jézustól, hogyan imádkozzanak, az Úr először szembesítette őket az imával kapcsolatos korabeli mítoszokkal és tévhitekkel. Elég sok időt szánt arra, hogy eloszlassa a tévképzeteiket, és mielőtt megosztotta volna velük az ima helyes módját, megmutatta nekik, mi nem minősül imának. A korabeli vallási életben annyi volt a képmutatás és félremagyarázás ezen a téren, hogy az Úrnak először meg kellett vívnia a hallgatóiban élő, imával kapcsolatos közhelyekkel, mielőtt érdemben taníthatta volna őket az ima lényegéről.

Ez a könyv nem a Csak így szabad imádkozni, sem pedig az Aki nem így imádkozik, csak az idejét vesztegeti, hanem a Lehet jobb az imaéleted címet viseli. Nem véletlenül. Ha esetleg olyasmit talál benne az olvasó, ami nincs a tetszésére, ha véletlenül a tyúkszemére hágnék, legyen nyugodt, az Úr majd begyógyítja…

Mindent, ami ellen itt szót emelek, valaha magam is gyakoroltam. Isten úgy is szeretett engem, és én is szerettem Őt. Jó volt a kapcsolatunk – minden tévedésem ellenére. De mióta így imádkozom, sokkal több az igazi gyümölcse az imáimnak, mint azelőtt. Nem úgy imádkozom, mint tizenöt, húsz, harminc évvel ezelőtt. Az idők során csak érettebb lettem valamivel.

A hívőknek természetesen manapság is vannak téves elképzeléseik az imáról, tanítók is sulykolnak teljesen téves megközelítéseket. Aztán csodálkozunk, ha nem látjuk a kívánt eredményt! Isten ezen segíteni szeretne.

Tisztában vagyok vele, hogy a bevett közhelyekből sokat kihívok magam ellen. Hagyományokat sértek meg, amik talán kedvesek az olvasó szívének. De hadd kérdezzem meg: aki nem elégedett az imaélete gyümölcseivel, ugyan miért ne akarna változtatni rajta?

Nem vagyok én tökéletes példakép, szó sincs róla. Nem érkeztem célba még – de legalább már elstartoltam. Természetfeletti eredményei vannak az imáimnak. A saját fiamat láttam feltámadni, minek előtte öt órán át halott volt. Akinek nincsenek hasonló eredményei, legalábbis érdemes fontolóra vennie a tanácsaimat.

Sok éve elmélkedem azokon az igehelyeken, amikben az imáról esik szó. Hiszem, hogy amit az Úr megmutatott nekem az Igéjéből, az az olvasó számára is valódi áldás lesz. Jó eséllyel különbözni fog mindattól, amit eddig hallott e témában, de szilárdan hiszem, hogy végül azzal teszi le majd: tényleg lehet jobb az imaéletünk!