Választott kincsei Április 15.
Máté 13,44: „Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.
MÁTÉ 13,44-50
Ennek a példázatnak az értelmezése a következő: a szántóföld a világ, a kincset vásárló ember az Isten, a kincs pedig az igazi krisztushívők. A kifizetett ár magának Jézusnak az élete volt a kereszten. Jézus előre tudta, hogy lesz egy maradék, amely elfogadja Őt Úrnak, így „az előtte álló örömért” elviselte a keresztet (Zsid 12,2), és megvásárolt minket magának a saját vérével. (ApCsel 20,28) Az egész világot megvásárolta, de nem mindenki fogadja el, amit tett. Ezért az egyház ma el van rejtve (szét van szórva a világban).
Isten, az Atya már a világ teremtése előtt kidolgozta az üdvösség tervét. Legtöbben nem teremtettük volna meg a világot és az emberiséget, ha tudjuk, hogy mindez milyen szívfájdalommal és szörnyű áldozattal fog járni. Isten azonban nem ember. Az Ő ítélete szerint – márpedig ez a helyes ítélet – a jutalom megérte az árát.
Isten előre tudja, hogy kik azok, akik elfogadják majd az üdvösség ajándékát. A Biblia azt tanítja, hogy minket, hívőket már a világ megalapítása előtt kiválasztott Krisztusban. (Ef 1,4) Isten képessége ennyire végtelen. Már a világ kezdete előtt a választottai voltunk Krisztusban. Szentek és feddhetetlenek vagyunk, mert Isten Krisztuson keresztül lát minket. Előre elhatározta, hogy az Ő gyermekei leszünk. Elfogadott bennünket. Az Atya ugyanúgy nem utasít el minket, mint ahogy nem utasítja el Jézust, mert általa fogadott el minket. Megváltottak vagyunk és bűnbocsánatot nyertünk. Igazán áldottak vagyunk!