A körülmetélkedés a szív kérdése 

A körülmetélkedés a szív kérdése                                                                                                           November 19. 

János 18,14: „Kajafás volt az, aki azt tanácsolta a zsidóknak, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért.” (RÚF) 

JÁNOS 18,14 

Izrael nemzete még mindig nagyon fontos szerepet játszik Isten tervében. Kiemelkedő részük van a végidőkre vonatkozó próféciákban. Izrael természetes nemzetét azonban háttérbe szorította Ábrahám szellemi magva, vagyis Jézus Krisztus egyháza. Isten igazi körülmetélt népe a keresztények. A Róma 2,28-29-ben Pál kijelenti, hogy az igazi körülmetélkedés a szív kérdése, nem a testé, és az igazi judaizmus az újjászületés, nem pedig a fizikai születés eredménye. 

A Kolossé 2,11-ben Pál azt mondja, hogy Isten végezte el a szellemi körülmetélést, de nem emberi kézzel. Ez az emberi kéz nélkül végzett körülmetélés azt bizonyítja, hogy nem fizikailag történt. Pál a szív szellemi körülmetélésére utal. Krisztus áldozata levágta és eltávolította a szívünk bűneit – hasonló módon, ahogy egy férfi fitymáját eltávolítják. A körülmetélés fizikai aktusa a szellemi körülmetélést jelképezi, amely ma már minden újjászületett hívőben valóság. Nem az ember testének az állapota fontos. Nem számít, hogy a test körülmetélt-e vagy szent-e. Istennél a szellem állapota számít. Akik azt hiszik, hogy a körülmetélkedésük miatt üdvözülnek, a testben bíznak, és nem Istenben. Ma már nem kérdés a körülmetélkedés, de a szent cselekedeteket sokan még mindig elengedhetetlennek tartják az üdvösség elnyeréséhez. Ez éppen olyan téves elgondolás, mint azoké, akik Pál korában azt hitték, hogy a körülmetélkedés biztosítja számukra az üdvösséget.