A megtagadás fokozatai

A megtagadás fokozatai                                  Április 28. 

Máté 10,33: „Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt.” (RÚF) 

MÁTÉ 10,32-33 

A megtagad szó sok mindent jelenthet az olyan kis dologtól kezdve, mint az ellenkezőjét állítja, egészen addig, hogy elutasít, kitagad. Láthatjuk például, hogy a megtagadás enyhébb formája lehetett, amit Péter követett el, mert Isten kétségkívül megbocsátotta a bűnét, és továbbra is használta őt. A Zsidó levél 6,4-6 kijelenti, hogy az Úr teljes megtagadásából nincs megtérés. (Zsid 10,29) Péter megtagadta (azt állította, hogy nem ismeri) az Urat, de nem utasította el. 

Egyetlen hívő sem akarja megtagadni Urunkat, de a szellemi egészségről való gondoskodás elmulasztása az első lépés ebbe az irányba. Ha emlékezünk erre, az ösztönözni fog bennünket, hogy úgy keressük az Urat, ahogyan kell. Ehhez több kell puszta vágynál, gyakorlás kell hozzá. Mindnyájunkat arra tanítottak, hogy önmagunkra támaszkodjunk, de meg kell tanulnunk megerősödni az Úrban és hatalmának erejében. (Ef 6,10) Ahogyan fizikai téren az izmokat edzeni kell ahhoz, hogy erősek legyenek, úgy az istenfélelemben is gyakorolnunk kell magunkat. (1Tim 4,7) 

Sok embert gyötör a félelem, és azt gondolják, hogy megtagadták az Urat, mert valamilyen bűn van az életükben. Isten azonban a szívet nézi (1Sám 16,7), és függetlenül attól, hogy mennyire bántóak a tetteink vagy a szavaink, ha van még hely a szívünkben, ahol tiszteljük Őt, akkor nem fog megtagadni minket. (2Tim 2,12-13)