Az üldöztetésről   

Az üldöztetésről                 Április 27. 

Máté 10,23: „Ha pedig üldöznek az egyik városban, meneküljetek a másikba! Bizony mondom nektek: még végig sem járjátok Izráel városait, mire eljön az Emberfia.” (RÚF) 

MÁTÉ 10,16-26 

Az üldöztetés elkerülhetetlen része a keresztény életnek. Az üldöztetés a Sátántól származik, és arra irányul, hogy a figyelmünket elvonja Jézusról, és ezzel gyökerestül kiirtsa Isten Igéjét az életünkből. Nem szabad furcsának találnunk, ha üldöznek bennünket. „Mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják.” (2Tim 3,12; RÚF) Valójában örülhetünk, mert Jézus nevéért üldöznek bennünket. Tudhatjuk, hogy az Úr velünk lesz az üldöztetés közepette, és bőséges jutalomban lesz részünk, amikor megállunk Előtte. (Zsid 11,26) 

Az üldöztetés annak a jele, hogy az üldözők kárhoztatás alatt vannak. Felismerték, hogy nem élik meg, amit a szavaink vagy a tetteink hirdetnek, ezért önmaguk védelmében azokat támadják, akiket az ítéletük forrásának tekintenek. Ha ezt megértjük, sokkal könnyebben elviselhetővé válik az üldöztetés. Nemcsak haragszanak ránk, hanem ítélet alatt állnak. Amikor az evangéliumot a Szent Szellem erejével mutatjuk be, mindig vagy ébredés, vagy zavargás lesz, de közöny soha. 

Az üldöztetésnek számos formája van. Ha az életünk veszélybe kerül a Jézusba vetett hitünk miatt, az az egyik módja, de nem a legkárosabb. A történelem azt tanúsítja, hogy az egyház mindig is növekvő létszámmal és buzgalommal virágzott az üldöztetés alatt. Az intenzív, életveszélyes üldöztetés során az emberek prioritásai kiigazodnak, és az Úr elfoglalja az Őt megillető helyet. Ez mindig a javunkat szolgálja, függetlenül attól, hogy milyenek a külső körülményeink. Ne feledd, nem téged üldöznek, hanem a benned élő Krisztust!