Március 13. – Azokról az írástudókról

Máté 12:1-14; Márk 2:23; 3:6; Lukács 6:1-11

Az írástudók és a farizeusok figyelték Jézust: gyógyít-e szombaton; hogy ily módon találjanak valamit, amivel vádolhatják. (Lukács 6:7)

Az írástudók a Szentírásokat másolták. Megőrizték a szájhagyomány útján terjedő törvényt, és hűségesen lejegyezték az Ószövetségi írásokat. Ezsdrás egy írástudó volt a zsidók babiloni fogsága idején, istenfélő ember. Az írástudó hivatala értékes volt, mégis Jézus gyakran megfeddte kora írástudóit azért, mert túlléptek a feladatukon, az Írások másolásán. Hatalmas mennyiségű értelmezést gyűjtöttek össze, ami a hagyományokon alapult. Hozzátettek az Írásokhoz, ezzel pedig hatástalanították Isten Szavát (Márk 7:13.)

Az írástudók független társaságot alkottak a törvények értelmezői és a nép vezetői között. Néha még saját parancsolataikat is megkerülték (Máté 23:2-4.) Jézussal is összetűzésbe kerültek, mivel Ő hatalommal tanított, és elmarasztalta a külsődleges formalizmust, amit ők annyira kedveltek. (Máté 7:28,29.) Pétert és Jánost üldözték (Apcsel 4:3-7), és részesei voltak István megkövezésének is. (Apcsel 6:12.) Bár az írástudók többsége Jézus ellen volt, néhányan azonban hittek benne. (Máté 21:15.)

Az írástudók külsőleg szentnek tűntek, azonban a szívük messze volt Istentől. Nem ismerték el Jézust Messiásuknak. Ez velünk is megtörténhet, amikor mindent tudunk a Bibliáról, de megfeledkezünk az Istennel való személyes, intim kapcsolatunkról. A fejünk ismerettel lesz tele, amiről a Biblia azt mondja: “az ismeret felfuvalkodottá tesz”. (1 Korinthus 8:1.) Büszkék, ítélkezők és követelődzők leszünk, mint az írástudók.

Engedd, hogy a szíved ma lágy és befogadó legyen a Szent Szellem számára, ahogy az Isten Beszédét olvasod. Imádd Őt, miközben az Írást tanulmányozod. Engedd, hogy a Vele való kapcsolat vezessen.