Bízz Megváltódban, Jézusban!

Bízz Megváltódban, Jézusban!                                  Augusztus 21. 

Máté 19,16: „Odament hozzá valaki, és ezt kérdezte: Jó mester, mi jót tegyek, hogy örök életet nyerjek?” (KJV) 

MÁTÉ 19,12-20 

A felszínen úgy tűnik, hogy ez a gazdag ifjú helyesen cselekedett, amikor Jézushoz fordulva kereste az üdvösséget. Odafutott, letérdelt Jézus elé, és nyíltan jó mesternek vallotta. Ugyan mi lehet ezzel a baj? Először is Jézust jónak ismerte el, de nem Istennek. Ez egy kulcsfontosságú pont. 

A világ minden nagyobb vallása elismeri, hogy Jézus élt, sőt még azt is kijelenti, hogy határozottan jó ember volt, de nem tekinti Istennek. Ha Jézus csak jó ember lenne, senkit nem tudna megmenteni. Ő nem pusztán azért jött, hogy megmutassa az utat Istenhez. Ő volt az út – az egyetlen út – az Atyához. 

Senki sem mehet az Atyához, csakis Őáltala. (Jn 14,6) Jézus ezt már korábban sokszor kijelentette nyilvánosan. Ezért válaszolt ennek a fiatalembernek a kérdésére úgy, ahogy. „Egyedül Isten az, aki jó. Vagy Istennek fogadsz el, vagy sehogy!” – mondta.  Jézus vagy az volt, akinek vallotta magát, vagy a valaha élt legnagyobb csaló. Vagy az egyik, vagy a másik; nem lehet mindkettő. 

Másodszor, megkérdezte, mit tehet az üdvösségért. Önmagában bízott, és úgy hitte, bármiféle jó cselekedetre képes, amit Jézus kér. Ez teljesen ellentétes Jézus megváltói tervével. 

Jézus a helyettesítő áldozatával szerzett üdvösséget nekünk, és ezt ingyenes ajándékként kínálja fel. Nem kell mást tennünk, mint hinnünk és elfogadnunk. Ez a gazdag ifjú nem Megváltót keresett – ő a saját megmentője akart lenni. Jézus ezért irányította vissza a parancsolatokhoz. Vagy tökéletesen be kellett tartania az összes törvényt, vagy Megváltóra volt szüksége. Jézus el akarta fordítani ezt az embert attól, hogy önmagában bízzon, ezért megmutatta neki Isten tökéletes mércéjét – amelynek senki sem tud megfelelni –, hogy aztán a Megváltóban bízzon.