Erő a szent élethez       

Erő a szent élethez                                         Szeptember 5. 

János 12,31: „Most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki e világ fejedelme.” (RÚF) 

JÁNOS 12,31 

Egyetlen oka van annak, amiért Sátánnak valaha is joga volt fejedelemmé lenni vagy uralkodni felettünk – mégpedig az, hogy a bűn által átadtuk magunkat neki. (Róm 6,16) Mivel Jézus a „bűneinket maga vitte fel a testében a fára” (1Pét 2,24), Sátánnak nincs többé hatalma, fennhatósága azok felett, akik elfogadják Jézustól az üdvösség ajándékát. Sátán „kivettetett”: meg lett fosztva minden hatalmától. Most már csak megtéveszteni tud, és ha bedőlünk a hazugságainak, meggátoljuk, hogy Isten áldásai áradjanak az életünkben. 

Azért kell egy hívőnek szent életet élnie, hogy elkerülje a Sátán rabságát. Amikor engedelmeskedünk a bűnnek, átadjuk magunkat a bűn szerzőjének. Ha engedünk a bűnnek, azzal egy személynek, Sátánnak engedünk. Isten nem tulajdonítja nekünk a vétkeinket, de az ördög igen. A cselekedeteink vagy Sátán hatalmát szabadítják fel bennünk, vagy Istenét. 

Noha Isten nem tulajdonítja nekünk a vétkeinket, nem engedhetjük meg magunknak a bűn luxusát, mert az lehetővé teszi Sátánnak, hogy hozzánk férjen. Amikor egy keresztény vétkezik, és megengedi az ördögnek, hogy halált hozzon az életébe, azt a bűn megvallásával teheti semmissé. Isten, aki hű és igaz, fogja a bűnbocsánatot, amely már ott van az újjászületett szellemünkben, és felszabadítja testünkben. Ez kiiktatja a Sátánt és erődítményeit. Aki átadja magát a bűnnek, az valójában az ördög rabszolgája lesz, aki viszont engedelmeskedik az igazságnak, az Úrnak engedelmeskedik. Ezért kell egy kereszténynek szent életet élnie.