A győzelem hét lépése

Mivel tanultál meg együtt élni?

A keresztény élet egyik legnagyobb veszélye nem a kudarc, hanem az, hogy beéred kevesebbel. Talán észre sem veszed, de szinte bármihez hozzá lehet szokni – még ahhoz az élethez is, amely messze elmarad attól, amit Isten szánt neked. Hozzászokhatsz a csalódáshoz, a korlátokhoz, a frusztrációhoz, a betegséghez, a csüggedéshez vagy egyszerűen a középszerűséghez, míg végül már nem is vársz mást.

Pontosan ez történt Izráel fiaival. Negyven év pusztai vándorlás után Mózes egy olyan nemzedék előtt állt, amely a pusztában nőtt fel. Ismerték a mannát, a sátrakat, a sivatagi körülményeket és Isten természetfeletti gondoskodását. Az ígéret földjét viszont nem ismerték. Ekkor Isten egyszerű parancsot adott Mózesnek:

„Keljetek föl, induljatok útnak, és keljetek át az Arnón-patakon! Íme, kezedbe adtam Szíhónt, Hesbón emóri királyát és földjét. Kezdd el birtokba venni, és szállj harcba vele!”

5Mózes 2:24

Ebben az egyetlen versben hét dolog van, az első pedig egyszerűen ez: kelj föl. Ez talán jelentéktelennek hangzik, pedig nagyon fontos. Ahhoz, hogy birtokba vehesd mindazt, amit Isten neked szánt, előbb fel kell kelned onnan, ahol vagy. El kell jutnod oda, hogy már nem vagy hajlandó az egész életedet a pusztai körülményekhez igazítani.

Az óriások valóságosak voltak. De Isten is.

Nézzük az előzményeket. Negyven évvel korábban Izráel népe már látta, mit ígért nekik Isten. Mózes tizenkét kémet küldött a földre. A kémek gyümölcsöt hoztak onnan, és elismerték, hogy tejjel és mézzel folyó föld. Tízen közülük azonban a megerősített városokra és az óriásokra összpontosítottak, és meggyőzték a népet arról, hogy nem tudják elfoglalni a földet.

Izráel Isten szava helyett a rossz hírt hitte el, és nem volt hajlandó bemenni és harcolni. Hitetlenségük negyven pusztában töltött évükbe került, míg a lázadó nemzedék ki nem halt. Mózes most egy új nemzedékhez beszélt: olyan emberekhez, akik a pusztában nőttek fel, és sosem látták az ígéret földjét. Isten azt mondta nekik, hogy keljenek föl, és ne ismételjék meg az előző nemzedék hitetlenségét. Elég sokáig maradtak a pusztában. Ideje volt továbbmenniük és birtokba venniük, amit Isten nekik adott.

Ne téveszd össze a megszokottat Isten akaratával

Az izráelitáknak volt okuk arra, hogy kényelmesen érezzék magukat a körülményeik között. A ruhájuk és a sarujuk nem kopott el. Nem kellett szántaniuk vagy vetniük, mert manna hullott az égből. Vizet kaptak a sziklából. Nappal felhő adott nekik árnyékot, éjjel pedig tűz melegítette őket. Isten csodálatos módon tartotta fenn őket. Nem az ígéret földjén éltek, de megszokták a pusztát. Ez pedig erős csapda lehet.

Közel hatvan éve szolgálok, és elmondhatom, hogy az emberek könnyen elkényelmesednek, és a legkisebb ellenállás felé indulnak. Hozzászoknak a dolgokhoz. Körülnéznek, látják, hogyan él mindenki más, és arra jutnak, hogy bizonyára nekik is így kell élniük. A pusztába is beleszülethetsz úgy, hogy észre sem veszed: van élet azon túl is. Ezek az izráeliták sosem látták az ígéret földjét. Sokan közülük a pusztában születtek. Mások olyan kicsik voltak a lázadás idején, hogy alig emlékeztek bármi másra. Minden tapasztalatukat a pusztai élet formálta. Ezért volt olyan jelentős a felszólítás, hogy keljenek föl.

Isten lényegében ezt mondta nekik: „Elég sokáig maradtatok itt. Van ennél több is.”

Hiszem, hogy velünk is megtörténhet ugyanez. Annyira hozzászokhatunk a körülményeinkhez, hogy szembenézés helyett elfogadjuk őket. Nevezhetjük ezt megelégedettségnek, valójában azonban csak alkalmazkodtunk.

Isten soha nem teremtett értéktelen embert. Egyikünket sem arra alkotta, hogy csak kitöltse a helyet, és ne tegyen semmit. Isten mindannyiunkat kiválasztott, és mindannyiunkra rábízott valamit, amit el kell végeznünk.

Amikor az elégedetlenség jó dolog

Van olyan elégedetlenség, amely az ördögtől ered, és van szent elégedetlenség is, amelyet Isten arra használhat, hogy továbbvezessen. Néha eleged kell hogy legyen abból, hogy mindig ugyanazokkal a bajokkal küzdesz.

A 37. zsoltár 4. verse azt mondja: “Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit.” Ez nem azt jelenti, hogy Isten bármit megad, amit csak szeretnél. Azt jelenti, hogy amikor az Úrban gyönyörködsz, Ő helyezi a szívedbe az Ő vágyait. Ez a vágy néha úgy kezdődik, hogy szent elégedetlenséget érzel a jelenlegi helyzeteddel szemben.

A saját életemben is megtapasztaltam ezt. Amikor a texasi Seagoville-ben pásztoroltam az első gyülekezetemet, soha nem voltunk többen tizenkét főnél. Azt mondták, hogy el kellene mennem, de szerettem ezeket az embereket, és tudtam, hogy Isten oda hívott. Körülbelül két év után azonban hirtelen megváltoztak a vágyaim. Két órán át imádkoztam emiatt, és az Úr megmutatta, hogy Ő változtatja meg a vágyaimat, és november 1-jén el kell mennünk. Amikor hazaértem, még mielőtt szólhattam volna Jamie-nek, ő mondta el nekem, hogy a főbérlőnk eladja a házat, és november 1-jéig ki kell költöznünk. Ez nagyszerű megerősítés volt.

Ugyanez történt, amikor Isten a televíziós szolgálat felé kezdett vezetni. Tudtam, hogy része lesz a jövőmnek, de a költségek miatt tartottam tőle. Már a rádiós szolgálat fenntartása is nehézséget okozott. Aztán 1998-ban egy nap teljesen megváltoztak a vágyaim: az aggodalmat lelkesedés váltotta fel. Isten azokon a vágyakon keresztül vezetett, amelyeket Ő helyezett a szívembe.

Csak a mennyet várod?

Sok keresztény üdvösséget nyert, mégis megrekedt. Ismerik az Urat, és tudják, hogy ha meghalnának, Vele lennének. Hála Istennek ezért! Jézus azonban többet tett annál, mint hogy megbocsátotta a bűneidet, hogy egyszer majd a mennybe juthass. A Galata 1:4 szerint önmagát adta a bűneinkért, hogy megszabadítson minket ebből a jelenlegi gonosz világból. Isten jobbat szánt neked annál, mint hogy valahogy átvészeld az életet, és arra a napra várj, amikor végre a mennybe kerülsz. Már most győzelemben élhetsz.

Szokták mondani: ha egy átlagos keresztényt azért tartóztatnának le, mert keresztény, nem lenne elég bizonyíték az elítéléséhez. Erős kijelentés, de érdemes elgondolkodnod rajta. Látszik az életeden az a győzelem, erő, öröm, jövőkép és hit, amelyet Isten elérhetővé tett számodra?

Isten lehetőségei kimeríthetetlenek

Isten neked is készített ígéret földjét. Mindegy, ki vagy, és mennyi győzelmet éltél már át: mindig van több. Egyikünk sem merítette még ki mindazt, amit Isten adhat. Sok csodálatos dolgot láttam Istentől a saját életemben, és mindegyikért hálás vagyok. De tudom, hogy van még több.

Ezért van szükséged szent elégedetlenségre: nem az önző elégedetlenségre, hanem arra az éhségre, hogy még többet kapj abból, amit Isten neked szánt. Ha a pusztában élsz, és tudod, hogy van ennél több, ne maradj ott ülve: kelj föl! Indulj el azért, amit Isten neked készített.