Isten irgalma ajándék   

Isten irgalma ajándék                                                                                             Szeptember 27. 

Máté 23,23: „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok azt, ami a törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni.” (RÚF) 

MÁTÉ 23,23 

Isten jóságának egyik megnyilvánulási formája az irgalom. Az irgalmasságot úgy határozhatjuk meg, mint Isten készségét arra, hogy enyhítse bukott teremtményeinek nyomorúságát. Az irgalmasságot sokszor együttérzésnek vagy szeretetteljes kedvességnek nevezik. A bűnös felé fejeződik ki a szenvedés miatt, amit a bűn okozott neki. Isten irgalma a hívő felé abban nyilvánul meg, hogy Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus új szövetsége révén eltörli a bűn következményeinek nyomorúságát. Az irgalom nem olyasmi, amit kiérdemeltünk vagy megszolgáltunk, hanem ajándék, ahogy Pál apostol mondja: „nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az Ő IRGALMÁBÓL üdvözített minket”. (Tit 3,5; RÚF) 

Pál úgy beszél a mennyei Atyáról, mint aki „az irgalom Atyja”. Az atya szót sokszor használja a Biblia valaminek az eredetére vagy forrására. Például az ördögöt a hazugság atyjának nevezi (Jn 8,44), vagyis ő a hazugság szerzője és forrása. Mennyei Atyánk minden irgalom szerzője, kezdeményezője és forrása. Valahányszor az emberiség hittel kiáltott, Isten irgalma kiáradt és betöltötte a szükségeket. Az Ige szerint Isten gazdag az irgalomban az Ő nagy szeretete miatt, amellyel szeretett minket (Ef 2,4), és van egy kegyelemnek nevezett trónja, ahová jöhetünk, hogy irgalmat nyerjünk. Isten – Teremtőnkként – nem szánalomból vagy kötelességtudatból mentett meg bennünket. Kizárólag a szeretet motiválta. Isten szeret minket.