Istennek élni   

Érdekes összehasonlítanunk Jézus és Mózes átváltozását. Jézus arca olyan fényes volt, mint a nap és a ruhája, mint a fény. Ez a jelenség bizonyára meghaladta azt, amit Mózes tapasztalt, mégis Jézus arca nem világított tovább, amikor visszatért a hegyről, míg Mózesé igen. Mózes arca Isten dicsőségét tükrözte vissza, Jézus azonban Isten dicsősége volt.

(János 1:14, Zsidó 1:3.) Mózes leplet tett az arcára, hogy elfedje Isten dicsőségét (2. Mózes 34:29-35), hogy a nép ne féljen hozzá jönni. Jézus teste volt a lepel, amely magába zárta a dicsőségét. Az átváltozáskor elhúzta a test leplét, így a tanítványok megpillanthatták azt a dicsőséget, amivel az Atyánál rendelkezett, mielőtt a világ lett. (János 17:5.) Jézus halálakor testének leple kettévált, így adott szabad belépést nekünk Isten dicsőségébe (Zsidó 10:19,20.) Szükséges, hogy Jézus halálához és feltámadásához hasonlóvá váljunk. Nem koncentrálhatunk pusztán arra, hogy halottak vagyunk a bűnnek, miközben elhagyjuk, vagy másodlagossá tesszük azt, hogy élünk Istennek.

Azt feltételezzük, hogy ha meghalunk a bűnnek, akkor a Krisztusban való élet automatikusan jönni fog. Ez nem igazabb annál, hogy a fizikai halál automatikusan fizikai feltámadást eredményez. Istennek kell élnünk, hogy meghalhassunk a bűnnek. Isten azt akarja, hogy élj Őbenne ma. Az szeretné, hogy tudd ki vagy Krisztusban és járj abban a dicsőségben, melyet a feltámadott Krisztus rajtad keresztül él. Száznál is több igei utalás van arra, hogy az Úr jelenléte benned lakik. Pillants bele az Igébe és lásd meg, hogy mit mond rólad!