Kapcsolat, nem vallás

Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: “Elvégeztetett!” És fejét lehajtva, kilehelte lelkét. (János 19:30)

Amikor Jézus azt kiáltotta, hogy “elvégeztetett”, akkor nem a teljes üdvtervre utalt. Még le kellett mennie a föld alsóbb régióiba, és ki kellett vezetnie a foglyokat (Efézus 4:8-9), vissza kellett térnie a halottak közül, és fel kellett emelkednie az Atyához. (Zsidó 7:25.) Pál nagyon világossá teszi az 1. Korinthus 15:14-ben és a 17-ben, hogy ha Jézus nem támadt fel a halálból, akkor a hitünk hiábavaló, és még mindig az örökkévaló pokolra vagyunk kárhoztatva.

Miért olyan fontos a feltámadás? Azáltal menekülünk meg, hogy hisszük, Isten feltámasztotta Jézust a halálból (Róma 10:9), mivel a feltámadás bizonyítja, hogy az adósságunk ki lett fizetve. Jogi értelemben, Isten nem tudta volna feltámasztani Jézust, ha bármely személyes bűne miatt halt volna meg. Amikor Jézus feltámadt, akkor ezzel bizonyította, hogy alkalmassá vált, hogy minden bűnünket elvegye és kielégítse a Törvény ellenünk szóló követeléseit. A Törvényt végezte el a Kereszten.

A Törvény csak a bűneinkre képes rámutatni és kárhoztat bennünket, ezért Jézus beteljesítette azt, magára vette törvényszegéseinket. (Efézus 2:15.) Értünk teljesítette be a Törvényt, kielégítette az isteni igazságot azzal, hogy kifizette az Isten Törvénye ellen elkövetett bűneink árát, megszerezte Isten megbocsátását felénk, és lehetőséget adott számunkra, hogy Isten kegyelme alapján éljünk. Ahelyett, hogy vallásos előírásokat tartanánk meg, hogy Isten kedvében járjunk, és speciális áldozatokat tegyünk, ha ez nem sikerül, bensőséges, élő kapcsolatot ápolhatunk az Édesapánkkal, és a Szelleme szerint járhatunk.

Jézus feltámadása a kereszténységet minden más vallástól megkülönbözteti, mivel valóságos élő személlyel állhatunk kapcsolatban, nem pedig törvényekkel és szabályokkal. A hited Jézussal való kapcsolatodban él, aki szabadon kommunikál veled. Beszélgess vele ma, bármely helyzetben is vagy.